Az ikerfalu furcsa története

Vásárosnamény - A nagypolitika áldozatai lettek Kisszelmenc és Nagyszelmenc lakói.

Az új esztendő nemcsak az emberek életében jelent változást és fokozott várakozást, hanem az intézmények történetében is. Iványi Tamást, a vásárosnaményi Balázs József Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatóját kérdeztük meg arról, hogyan kezdődik az új esztendő az intézmény számára. Természetesen arra is rákérdeztünk, mit vár ő személyesen a 2019–es évtől.

Szép kihívások

– Az újabb, immár negyedik unokám megszületését várom a legnagyobb izgalommal az új esztendőtől. Szeretném látni, hogy úgy formálódik az ország és a világ, hogy az unokáknak több esélyt kínáljon a boldogulásra. Több megértést, több békességet és több elfogadást is várok továbbá 2019–től. Remélem, az amatőr mozgalmak kiheverték azt a közel harminc évet, ami a rendszerváltás óta eltelt, talán már túl vagyunk a nehezén, s újra alakulnak művészeti csoportok. Így aztán ennek szellemében az új évtől több éneklési kedvet is várok – válaszolta Iványi Tamás, aki az intézményvezetői tisztség mellett a Szená–Torok énekkar, a Vásárosnaményi Liszt Ferenc Kórus és a Vásárosnaményi Férfikar karnagya is. – Az énekkarokkal is szép kihívások várnak rám. A Szená–Torok orszá­ggyűlési kórussal például készülünk egy olyan márciusi hangversenyre, amelyen csak Bach–szerzeményeket énekelhetünk.

– A művelődési ház élete egy hónapra megáll, mert felújítási munkálatokat végeznek majd a szakemberek. A közönségünktől arra az egy hónapra úgy búcsúzunk el, hogy a magyar kultúra napja alkalmából vendégül látjuk a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat, amelynek a tagjai a Zoltán újratemetve című tragikomédiát mutatják be Vidnyánszky Attila rendezésében. Ez az előadás egyébként január 21–én, hétfő este lesz. Úgy gondoltuk, hogy az idén nálunk a magyar kultúra napján a határon túli magyar színjátszás kapja a főszerepet.

A darab, amelynek a szerzője Zelei Miklós, Kisszelmenc és Nagyszelmenc furcsa történetére épül. Az ikerfalu a történeti Magyarország része volt 1920–ig, ekkor Csehszlovákiához került. A második világháború után az ikerfalu kisszelmenci része a Szovjetunióé, Nagyszelmenc pedig újra Csehszlovákiáé lett, a határt pedig a falu főutcáján húzták meg.

KM