Érvek az egyházi iskola mellett

Nyíregyháza - Az oktatás a bevándorlók és a nemzeti kisebbségek integrációjának legbiztosabb eszköze.

Több mint tíz szekcióban folyt a diskurzus az idén Portugáliában megrendezett International School Choice and Reform Conference (ISCRC) elnevezésű nemzetközi neveléstudományi konferencián, ahol központi téma volt az iskolaválasztás. A magyar oktatáskutatók egyike, a nyíregyházi Inántsy-Pap Ágnes, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatója volt.

Egyre több a magántanuló

– A szervezők érdekesnek és előadásra méltónak tartották a doktori disszertációm témáját, amely az egyházi iskolák beiskolázásáról szól, vagyis milyen szempontok mentén választanak iskolát itthon a szülők, s miért döntenek egyre többen a görögkatolikus intézmények mellett – tárta fel a meghívás hátterét ­Inántsy-Pap Ágnes.

– A beiskolázásról meglehetősen sokszínű előadásokat hallhattunk, ennek alapját az adta, hogy szinte minden országban – sőt, az USA-ban államonként – más-más rendszer működik, a leghomogénebb Írország, ahol az iskolák 97 százaléka katolikus. Nagyon érdekes volt hallani, hogy a modern kori népvándorlás következtében az öreg kontinens egyes országaiban is egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett homeschooling, a magántanulói státusz.

E kérdés igencsak foglalkoztatta a spanyol és az olasz előadókat, azokat az országokat, ahol az oktatás területén is mindennapos kérdés a bevándorlás. Többek között Inántsy-Pap Ágnes véleménye is az, hogy az oktatás az integrációjuk legbiztosabb eszköze. – Magyarországot nem érinti ez a kérdés, de az elhangzottak hasznosulhatnak a nemzeti kisebbségek integrációjánál – jegyezte meg a pedagógus.

Megóvják őket a kisiklástól

– Itthon a szülők elvárásrendszere a társadalmi státuszuktól is függ. A görögkatolikus iskolákba járó diákok családi háttere heterogén, kutatásom azt igazolja, hogy a gyermekek számára elsősorban „védett közeget” keresnek a szülők, s az egyházi iskolákat ilyennek tekintik. Ahol olyan normák szerint tanítanak, amelyet otthon a család is képvisel, általános humanisztikus normákat értünk ezalatt, amelyek révén a társadalomba jól beilleszkedő, sikeres felnőttekké válhatnak gyermekeik. Az, hogy számos egyházi iskolában az átlagostól jobb tanulmányi eredményt mutatnak fel, valamelyest ennek a bizonyos „védett környezetnek köszönhető”, ugyanis főleg kamaszkorban, amikor a kortárshatások miatt elhanyagolhatják a tanulást, magatartásuk megváltozik, negatív mintákat követhetnek, de az iskola egységes érték- és normarendszere megóvhatja őket az esetleges kisiklástól. Az alacsonyabb társadalmi státuszúak értékelik, hogy az egyház karitatív szerepéből adóan felkarolja őket, esélyt jelentenek a leszakadó rétegeknek is, ezért döntenek az egyházi iskolák mellett – folytatta a beszámolót Inántsy-Pap Ágnes.

– Meggyőződésem, hogy nem kell egyetemi végzettség ahhoz, hogy valaki boldog ember legyen, hogy beilleszkedjen az egyházába, a társadalomba, fontosabb, hogy az embert szeressék, elfogadják, s ő is elfogadja azt a közösséget, ahol él. S, ha ennek a felfogásnak és folyamatnak táptalajt nyújtott az iskola ahová járt, szerencsés volt a választás – jegyezte meg a pedagógus, s elárulta: egy párizsi professzorral és egy spanyol tanárral folytatni szeretnék a nemzetközi kooperációt.

KO