Harmadik helyen a fesztiválon

Budapest, Tiszaeszlár - Az országban évente négy helyszínen van nagyszabású rendezvény.

A mangalica Magyarországon őshonos, világhírű sertésfajta, azonban az 1950-es évek végétől rohamosan csökkent az egyedszáma, mert a modern hússertésfajták kerültek a piacon reflektorfénybe. Hazánkban végül 1973-ban a mangalica védetté nyilvánításáról döntöttek, s állami támogatás mellett tenyésztették tovább.

Az igazi fellendülést a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete újjáalakulása jelentette az 1990-es években: egyre többen foglalkoztak a mangalica tenyésztésével, valamint a húsának feldogozásával.

Ellenőrzött állomány

A mangalicatermékek népszerűsítése és a hagyományok ápolása érdekében az egyesület fesztiválokat is szervezett.

A rendezvényekre kilátogatók közvetlenül találkozhatnak az ország minden pontjáról érkező tenyésztőkkel és őstermelőkkel, sok esetben attól vehetik meg a termékeket, akik maguk állították elő. A vásárló nem kap hamisítványt, hiszen csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült húsipari termékek lehetnek jelen a rendezvényen.

Kézműves manufaktúrában

Az első fesztivált 2007-ben rendezték meg hazánkban, s a rendezvényből immár hagyomány lett, hiszen évente négy helyszínen van mangalicafesztivál: Budapesten februárban, Debrecenben márciusban-áprilisban, Székesfehérváron szeptemberben, Szegeden pedig novemberben.

A fővárosban február 8. és 10. között immár a tizenkettedik alkalommal rendezték meg a fesztivált, amelyen részt vett termékeivel a tiszaeszlári Kocsis-tanya is.

– A kellemes időjárás kedvezett a látogatók nagy létszámának. Végeredményben nagy újdonságok nem voltak, de a tapasztalatom szerint egyre szélesebb a termékskála, egyre több árut állítanak elő a mangalicával foglalkozó vállalkozások – mondta el érdeklődésünkre Kobzos István, a Kocsis-tanya munkatársa. – Vannak, akik kézműves-manufaktúrában dolgozzák fel a sertést, mint például a mi családunk is, s vannak, akik bérben dolgoztatják fel a mangalicáikat.

A fesztivál nemcsak termékbemutatókra és vásárlásokra alkalmas, hanem versenyekre is. A tiszaeszlári családi vállalkozás a töltelékáru kategóriában a harmadik helyezésért járó oklevelet és serleget vehette át az eredményhirdetésen.

– Számos friss termékünk van a disznósajttól a kenőmájasig, a bácskai hurkától a rakott húsig. Ezeknek a nem füstölt termékeknek az összesített pontszáma alapján érdemeltük ki a harmadik helyet. Ez a dobogós hely azt jelzi a számunkra, hogy jó úton haladunk, ugyanakkor arra késztet bennünket, hogy még jobb minőséget állítsunk elő.

Saját takarmánnyal

Az oklevelet Nagy István agrárminiszter adta át, vagyis a megyebeli a megyebelinek. Mikor átadta az oklevelet és a serleget, további sok sikert kívánt. Azt is mondta, jó az irány, s legyen egészségünk és kitartásunk a munka folytatásához. Az egészség és a kitartás nagyon kell ehhez a munkához, hiszen az állattenyésztés és a feldolgozás mellett mezőgazdasági munkával is foglalkozunk, vagyis a földjeinken az alkalmazottak segítségével termesztjük meg mindazt a takarmányt, amit az állatok elfogyasztanak – tette hozzá befejezésül Kobzos István.

Három generáció tagjai

A családi vállalkozásban napjainkban ma már három generáció tagjai dolgoznak együtt, az unokák is kiveszik a részüket a munkából a szülők és a nagyszülők mellett.

– Nincsenek generációs problémák, hiszen mindnyájan ugyanazt akarjuk. A fiatalok új lendületet, friss erőt hoztak a vállalkozásba, s ennek következménye, hogy próbálkozunk immár mangalicavirs­livel és rakott hússal is, ezek nálunk még új termékeknek számítanak – folytatta Kobzos István, aki azt is elmondta befejezésül, hogy március 1. és 3. között Debrecenben, a soron következő fesztiválon népszerűsítik a mangalicahúsból készült termékeket.

MML