Évforduló

2019.05.31. 09:50

Ötven éve nem jár a nyíregyházi villamos

Milliók utaztak évente a nyíregyházi villamoson, 1969. május 31-én mégis megszüntették.

Évekig tárgyaltak róla, de csak az utolsó napokban dőlt el, hogy megszűnik a villamosközlekedés Nyíregyházán – olvasható a Kelet-Magyarország 1969. május 31-én megjelent búcsúztatójában. Slágertéma volt ez a korabeli sajtóban; a tucatszám megjelenő véleménycikkek és olvasói levelek írói általában egyetértettek abban, hogy bár ugyanazokon a vágányokon járnak, a villamos jó, a kisvonat rossz Nyíregyházának. Ez a rendszer manapság újra divatos – Szeged és Makó között például hasonló épül –, és divatos nevet is kapott: tram-train.

A 19. század végén rohamosan fejlődött Nyíregyháza: 1876-ban megyeszékhely lett, tíz évvel később a lakosságszám már 32 ezerre rúgott. A közintézmények, a vasútállomás és a már akkor is népszerű Sóstó elérése nehézkes volt, ezért 1897-ben elkészült az első tömegközlekedési terv. Ez még a fiókban maradt, a Nyíregyháza–Dombrád közötti keskeny nyomközű vasútvonalé viszont 1905-ben megvalósult. A kisvasút a belváros és Sóstó érintésével kanyarodott a Rétköz felé, így a személyszállítás 1906-os megindítása Nyíregyháza közlekedési gondjait is orvosolta.

A Nyíregyházavidéki Kisvasutak üzemeltetését 1911-ben a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára vette át. A szerződésüknek megfelelően kiépítették az áramellátást a városi szakaszon, kitérőket építettek, s hamarosan megérkezett a Ganz-gyárból az első három villamos is. Ezután helyben oldották meg a gyártást: a kisvasút műhelyében balesetet szenvedett járműből és teherkocsiból is építettek villamost. A vonalat két viszonylatra osztották: a MÁV-bérház és a Beloiannisz tér (Hősök tere) között a kocsik tízpercenként követték egymást, onnan húszpercenként indultak a sóstói járatok.

A második világháború idején nagyszabású tervek készültek: már ekkor felmerült, hogy a kisvasúti forgalmat a városon kívülre száműzik, ezzel gyorsítva a villamosokat, s a kórházhoz és a temetőhöz is ki akarták építeni a síneket. Az utasok száma – a háborús éveket kivéve – töretlenül gyarapodott, a visszavonuló német csapatok 1944-es pusztítása után viszont közel két év telt el, mire ismét Sóstóig járhattak a kocsik. A MÁV 1949-ben vette át a kisvasút, egyúttal a villamos üzemeltetését. A mind több utas kiszolgálásában az állami társaság sem jeleskedett, noha a zsúfoltságon villamospótló vonatok indításával enyhítettek. A megszűnése előtti évben 4,3 millióan utaztak a vonalon – az akkor még csak 80 ezer lakosú városban.

A Kelet-Magyarország 1969-es hasábjain kirajzolódó közhangulat kisvasútellenes volt: a nyíregyháziak legszívesebben a városon kívül látták volna a zajos teher- és személyvonatokat. Mégis megtartották volna a síneket a villamosok kedvéért, pedig zsúfoltan, fapados, fűtetlen kocsikon utaztak.

A villamos 58 év után, 1969. május 31-én éjfélkor búcsúzott a várostól. Ekkor még nem volt készen az elkerülővágány, sem a Sóstói út, ezért két buszjárat is kellett a villamosok kiváltásához. A vasútállomástól a 7-es járt Sóstóra, a 8-as a tbc-szanatóriumig (Sóstói úti kórház), a vonatok pedig még egy hónapig a belvárosban maradtak.

Megfontolt, de azóta is népszerűtlen döntés született 1969-ben, amikor megfosztották Nyíregyházát az egyik jelképétől. Buszokkal gazdaságosabb volt a fejlesztés, de ha a villamosról van szó, a nyíregyháziak ötven év elteltével is a szívükre hallgatnak.

Kisvasúti menetrend a belvárosi állomásokkal 1968-ból, Hoványi Péter gyűjteményéből
Részlet a villamosvezetők szabályzatából Hoványi Péter gyűjteményéből
Nyíregyházi villamosjegyek Molnár Mihály gyűjteményéből

Hoványi Péter

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában