A törékeny békét erős kézzel kell őrizni

Aki figyeli a híreket, tudja: a világban új kihívások, új kockázati tényezők és fenyegetések jelentek meg. Velünk szomszédos országokban látni a példákat rá, hogy mennyire törékeny a béke – indokolta a magyar védelmi képesség lendületes fejlesztését dr. Benkő Tibor. A honvédelmi miniszterrel a hazaszeretet újjáéledéséről is beszélgettünk.

Új helikopterek, repülőgépek, harckocsik, járművek, fegyverek beszerzése – a korábbi leépülés után nagy változás jelei ezek.

Magyarország biztonsága az első. Minden katonai fejlesztés, beszerzés célja az, hogy Magyarország biztonságát megőrizzük, erősítsük, és a magyar embereket meg tudjuk védeni. Csak a leglátványosabb elemeket ragadtam ki, ezenkívül még számos további területen nagyot léptünk előre. A Magyar Honvédségnél valóban fél évszázada nem látott haderőfejlesztést kezdtünk el.

Ez régóta esedékessé vált, de az elmúlt években tette lehetővé az ország gazdasági teljesítménye és a határozott kormányzati szándék. Ugyanakkor soha nem volt még ennyire indokolt: a biztonság fogalma relatívvá vált, új típusú támadások teszik törékennyé a békét, a stabilitást. A klímaváltozás is növeli a katonai fenyegetettséget, mert kontroll nélküli migrációt gerjeszt, zöld utat nyitva a radikalizálódott, a vallási fanatizmusra és a terrorizmusra felesküdött csoportoknak is. Európa tragikus leckéket kapott már ebből.

Erre mondják néhányan, hogy a katonai szövetségi rendszer, a NATO megvéd minket.

A haza védelme, a katonai biztonság alapja két pilléren nyugszik, de ebben első helyre sorolnám a Magyar Honvédség képességét, s aztán a NATO szövetségi rendszerében folytatott együttműködést. A Zrínyi 2026 program célja a korszerű eszközökkel felszerelt, a kor biztonsági kihívásainak megfelelő válaszok adására képes honvédség létrehozása, amely egyébként a NATO-tagságból eredő kötelezettség is.

A katonai hagyományok ápolása összhangban áll a korszerű haditechnika üzemeltetésével. Ehhez nélkülözhetetlen az állampolgárok felkészültsége, hazafias elkötelezettsége, áldozatvállalása is.

Nagy lecke volt 2015, amikor többszázezres tömeg vonult át hazánkon úgy, hogy nem tudtuk megakadályozni az illegális belépést, nem tudtuk, kik s honnan érkeztek. Hogy áll most a határvédelmünk?

A Magyar Honvédség már 2015 őszén kiépítette a határvédelmet szolgáló műszaki határzárat, s lezárta a déli határt. A zöldhatárt, mert aki jogszerűen érkezik, az előtt a határátkelők nyitva állnak. Később megépült a második határvédelmi vonal is, és e kettős műszaki zárrendszer olyan erős, hogy a kezdeti, nagy létszámú katonai jelenlétre már nincs szükség.

Különleges, speciális képességeket jelentő eszközökkel és az azokat alkalmazó katonákkal teljesítünk szolgálatot, és a három nyári hónapban – a nyári üzemmód keretében – ismét jelentősebb létszámmal segítjük a rendőrség munkáját, hiszen jó idő beköszöntével mindig erősödik a migrációs nyomás.

Emellett a honvédség továbbra is készen áll arra, hogy szükség esetén haladéktalanul felvonuljon és a rendőrséggel közösen gondoskodjon az ország határainak megvédéséről. Egy ország szuverenitása, biztonsága nem egyeztethető össze az illegális migrációval. Nyugat-Európa keserű tapasztalatokat szerzett már erről, nekünk okulni kell ebből.

Visszatérve a haderőfejlesztésre: mit lehet tudni az új technikákról?

Ha már a repülőgépekkel kezdte: a könnyű és közepes helikopterek szállító, kutató, mentő, felderítő, tűztámogató képességekkel rendelkeznek, vagyis többfunkciós, többcélú alkalmazást tesznek lehetővé. A merevszárnyú repülőgépek leginkább a csapatszállításra szolgálnak, míg a szárazföldi képességfejlesztés leghatékonyabb eszközei az új harckocsik, a Leopard 2-esek lesznek, és olyan változatban, amilyennel Európában még senki nem rendelkezik.

Megújul a páncélozott szállító- és harcjárműpark, az önjáró tüzérség, de a légvédelmi képesség fejlesztése is küszöbön áll, Magyarország védelmére és NATO-szintű alkalmazásra egyaránt. Nehéz felsorolni mindent, a technikai fejlesztés átfogóan érinti a Magyar Honvédség valamennyi fegyverrendszerét. Ezek a technikai eszközök korszerűek és újak, a XXI. századi követelményeknek megfelelve erősítik a képességeinket, természetesen együtt járva a személyi állomány fejlesztésével – repülőgépek vezetéséhez például száznál is több pilótára lesz szükség.

Nagy különbség – 2004-ben az akkori kormány például még elajándékozta a magyar harckocsikat… Fontos mozzanat, hogy a haderő fejlesztése a hazai gazdaságot is élénkíti. Hogyan?

Újra aktivizáltuk a hazai hadiipart, Kiskunfélegyházán rövidesen megkezdjük a kézifegyverek gyártását, a haderő mellett a magyar fegyveres testületek, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, az adóhatóság számára is. A hazai fegyvergyártást a nyírteleki székhelyű Arzenál bázisán indítottuk újra, amely ismét fontos feladathoz jutott.

Innen végzik a szervezői, irányítói munkát, a Kiskunfélegyházán létrehozott fegyvergyár működésében is vezető szerepet játszanak. Vannak még további terveink, hiszen az Arzenál nemcsak a fegyver, hanem az optika, a rakéta- és radartechnikai rendszerek, eszközfejlesztések bázisa volt. Erre alapozhatunk akkor, amikor a légvédelmi képességek fejlesztését tervezzük.

A programból kitűnik: az emberi oldal is nagy figyelmet kap.

Nem véletlenül. Az előzőekben nagyon komoly technikákról ejtettünk szót, de a haderőfejlesztés középpontjában a katona áll, hiszen kulcsfontosságú a szakszerűen felkészített állomány. A Zrínyi 2026 program nyomán megújuló, korszerű fegyverzeti, haditechnikai eszközök csak hozzáértő kezekben tölthetik be tényleges funkciójukat. Ezért becsüljük meg katonáinkat, és várunk mindenkit a sorainkba.

Biztos életpályát kínálunk egy kiszámítható előmeneteli rendszerrel, illetményfejlesztéssel, lakhatási támogatással, egészségbiztosítással. Jelentősen nőtt a katonák anyagi megbecsülése az elmúlt években, és 2020-ban is folytatódik a béremelés. A cél, hogy a katonák és családjaik megtalálják a számításaikat e kötelékben. A fejlesztési program végére a Magyar Honvédség a térség egyik legkorszerűbb, legütőképesebb haderejévé válik. Minden fiatalnak, férfinak és nőnek adott a lehetőség a legjobbak közé kerülni.

Milyen ma a magyar katona megítélése?

Erre néhány példát hadd mondjak: a NATO-főparancsnok kibervédelmi főtanácsadója egy magyar tábornok, a NATO transzformációs parancsnokság vezénylő zászlósa egy magyar katona. Nyolc tisztünk dolgozik magas beosztásban a NATO különböző parancsnokságain. A jól felkészült magyar katonák tudásukkal és rátermettségükkel ott vannak az élvonalban, és a jövőben még inkább teret nyitunk előttük.

Nemzetközi szintű parancsnokságokat hoztunk létre Székesfehérváron és Szolnokon, utóbbi egy regionális műveleti erőket magában foglaló központ, melyhez hasonló egész Európában csak két országban van: Németországban és Franciaországban. Megalapítottuk a kibervédelmi akadémiát, ide több nemzet hadseregéből van már jelentkező. Itthon is nyitott kapukkal várunk mindenkit, a Magyar Honvédség kötelékében minden fiatal megtalálhatja a maga számítását, az érdeklődési köréhez illeszkedő kihívásokat.

Bő egy éve lett vezérkari főnökből a honvédelmi tárca vezetője. Miben változott a munkája?

Katonaként az ember kimondva vagy kimondatlanul megfogalmazza a vágyait, elképzeléseit arról, hogy milyen honvédséget képzel el. Én is ezt tettem, s vezérkari főnökként konkrét terveket tettem le az elődöm asztalára. Az elmúlt évben nyugdíjba vonulhattam volna, de a miniszterelnök felkért a honvédelmi tárca vezetésére.

Egy nagyívű haderőfejlesztési program végrehajtásával és vezetésével bízott meg – örömmel vállaltam el, mert amiről katonaként álmodoztam, annak megvalósítására kaptam lehetőséget. S nagyszerű érzés látni az álmok megvalósulását.

Mindig erősen kapcsolódott a bajtársi közösséghez, de most a műveleti terepről a diplomácia világába került: hogyan tartja a kapcsolatot a bajtársakkal?

A kollégáim mondták egyszer azt, hogy a katonák körében megváltozik az arckifejezésem, a mosolyom, a testbeszédem. Nem tudok úgy megjelenni a katonák körében, hogy ne álljak meg velük beszélgetni. A bajtársi érzés örökre megmarad, és feltöltődést ad, ha megosztják velem a gondolataikat, véleményüket. Abból pedig erőt merítek, hogy a miniszteri megbízatással a legtöbbet tehetem értük.

A civilek, a fiatalok megszólításában is sikeres, hisz 2010-ben 17 önkéntes vállalta a haza szolgálatát, mára 8000-nél több tartalékos sorakozott fel. Visszakúszna a hazaszeretet a szívekbe-lelkekbe?

Vissza kell, hogy kússzon. A fiatalok nem azért változnak meg, mert másnak születnek, hanem azért, mert sokáig nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, vagy ha igen, akkor csak mint egy érdektelen, idejétmúlt fogalomként. A hazaszeretet vissza kell hogy kerüljön a szülői gondolkodásba, a pedagógusok szemléletébe, hogy a gyerekeket egészséges és természetes nemzettudattal vértezzék fel.

Ha olyan szellemben nevelkednek, hogy megismerik a haza fogalmának igazi jelentőségét, értékeit, akkor tudni fogják, hogy ezt meg kell védeni. Bármikor, bármilyen helyzetben. Az az út, amin elindultunk, meghozza a gyümölcsét, mert egyre többen látják, van miért kiállni, küzdeni: szeretteink, értékeink, hazánk. Mi lehet erősebb motiváció, mint a dicsőséges elődök példája, Magyarország védelme, a magyar nemzet fennmaradása?

Nyéki Zsolt

[email protected]