2019.08.10. 11:30
Homokba rajzolt új, erős háztető
A biztosítók csak döcögve fizetnek, az állami és a karitatív támogatásban bíznak a viharkárosultak.
Fotó: Dodó Ferenc
Óriási helyi összefogással és a karitatív szervezetek segítségével Nyírkarászon is hozzáláttak a június végén súlyos viharkárokat szenvedett, lakhatatlanná vált otthonok helyreállításához.
A településen nem panaszkodnak, bár a munkák igen lassan haladnak. Olyannyira, hogy a családok annak is örülnének, ha a házak tetőszerkezetének teljes helyreállításával az ősz végére végeznének. Sok helyen a falak is megrongálódtak, beáztak, s van, ahol a fűtésrendszer ment tönkre.
– A házunkon tető még nincs, betonkoszorúval megvédtük az épségben maradt falakat egy újabb kiadós esőtől, ezidáig félmillió forint a kiadásunk, s ami a legfájóbb, hogy a biztosítótól egy fillért sem kaptunk még – mondta el Bernáthné Papp Dalma. A nyírkarászi családanya a júniusi vihar óta két gyermekével és férjével a nagyszülőknél húzódik meg.

Szalmási József polgármestertől megtudtuk, többek között Bernáthék is hamarosan részesülhetnek a magántulajdonú lakóingatlanoknak szánt állami kárenyhítésből. Több mint 200 lakóingatlant ért kár a június végi viharban Nyírkarászon. Különböző mértékben rongálódtak meg az épületek, van olyan család, akinek költöznie is kellett, egyet átmenetileg lakókonténerben helyezett el az önkormányzat.
Ahol fizetett a biztosító, vagy volt egy kis megtakarítása a családnak, ott rögvest helyreállították a károkat, lakhatóvá tették a házakat.
– Ez utóbbi sajnos a ritkább – jegyezte meg Szalmási József. A település polgármesterétől megtudtuk, hogy Nyírkarászon a kárfelmérések közel 80 százaléka vitás, a biztosítók alulkalkulálják a renoválási költségeket, és a kifizetésekkel is késnek. Naponta futnak be panaszok hozzájuk a hivatalba, s ugyanezzel találkoznak ők is a közintézmények kárbecslésénél.
A pénzükre várnak
S valóban, ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy a megrongálódott házak tetejét a bő egy hónapja felrakott fólia fedi, minden portán ugyanazt hangoztatták: nem rajtuk múlik ez a komótos tempó, ők iparkodnának a munkákkal már csak azért is, mert rettegnek egy következő beázástól.
Megköszönik, amikor valamelyik karitatív szervezet platós kocsiról lepakolja a cserepeket, a faanyagot az udvarukra, vagy ha az önkormányzat segítőkezet nyújt, apránként haladnak a munkával.

A segélyszervezetek elsősorban azokon segítenek, akiknek nem volt biztosítás a lakásán, egyesek maguk intézik az építőanyag-osztást, mások az önkormányzatot kérdezik meg, hol van szükség az adományra.
Vödrök készenlétben
– A tetőnk nagy részét levitte a szél, a léceket feltépte, a tűzfalat kiborította, a teljes felső szint beázott a fürdőszobával együtt. Alig lehet ráismerni az egykor takaros, kétszintes családi házunkra. Átmenetileg a 170 négyzetméteres, tágas otthonunk bal oldali részén fekvő szobáit tudjuk használni, egy helyiségbe zsúfoltuk össze a gyerekeket.
Rémálom, amikor esik az eső, az egész lakásban vödrökben, fazekakban gyűjtjük a falakon lecsorgó vizet. A feleségem nagyon nehezen kezeli az egészet, és nem tudja megemészteni a történteket. S mivel látjuk, hogy
kemény dió összekaparni a felújításra a pénzt, mestereket találni a munkákra szinte lehetetlen,
egyfolytában aggódik.
A jelzálogos házaknál egyébként is több a papírmunka, mint amin nincs hitel, mert a bankot is be kell vonni, hogy a biztosító fizessen – részletezte lapunknak Reigel János a problémákat, akinél csütörtökön reggeltől estig dolgoztak a szakemberek az állványon.
Mindenütt jó…
S ahogyan továbbhaladtunk a csendes, rendezett kistelepülésen, nem kellett messzire menni, néhány házzal odébb egy kisebb kockaház állt tető nélkül, udvarán az építési törmelék szállításra vár.
A család pedig pénzre, itt is hasonló a gond, mint az előző helyreállításnál: a biztosítási összeg nem érkezett meg a család számlájára, kölcsönből raktak betonkoszorút a falakra, hogy ne ázzanak tovább.
– Új, erős háztetőt rajzol a homokba, amikor játszik, és
szüntelenül azt kérdezi: „mikor megyünk végre haza.”
Hiába szeret a nagyinál lenni Norbi, estefelé vágyik haza, a megszokott, saját kis kuckójában szeretné álomra hajtani a fejét – mondta Bernáthné Papp Dalma, akivel édesanyja kapujában a kispadon beszélgettünk.
A kétgyermekes anyuka 2 éves kisfia nem találja a helyét, szeretné ha mihamarabb visszaállna minden a régi kerékvágásba. – Házunkat a férjem örökölte, rengeteget költöttünk rá, kuporgattunk a felújításra és hitelt is vettünk fel.
Nagyon jól jönne egy kis támogatás, mert nem látjuk a végét, mennyibe kerül majd ez az egész – mondta az anyuka, akit Szalmási József polgármester megnyugtatott, hogy többek között ők is hamarosan részesülhetnek a magántulajdonú lakóingatlanoknak szánt állami kárenyhítésből.
Kanalas Ottilia
Nem hagyják őket bajban
Mint ismert, a múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam közel 250 millió forinttal járul hozzá a viharkárosult lakóingatlanok és egyházi épületek helyreállításához megyénkben, így 16 településen 48 magáningatlan támogatást kaphat.
Szalmási József elmondta: hivatalos értesítés nem érkezett arról, hogy a településükön az érintett 9 lakóházra szánt több mint 16 milliós összeget – ami nem pénzbeli támogatást jelent – miként osszák szét a családok között. Úgy véli, ahogyan eddig is: építőanyaggal, szállítással és építőipari szakmunkával fognak segíteni, most ez ér a legtöbbet.