Nyíregyházi hadtörténet a kiegyezéstől napjainkig

Régóta érett, egy-egy tanulmány formájában hol itt, hol ott bukkantak fel belőle részletek, és mostanra teljes kötetté formálódott. Hétfőn mutatták be a Jósa András Múzeumban dr. Bene János történész-helytörténész páratlan, hiánypótló helytörténeti munkáját, amely Nyíregyháza helyőrségtörténetét dolgozta fel 1869-től 2019-ig „Messze van a nyíregyházi kaszárnya” címmel. Ráadásul az időzítés is tökéletes lett, hiszen éppen ebben az évben 150 éve annak, hogy a szabolcsi megyeszékhelyen is elkezdődött a magyar királyi honvédség szerveződése.

Egy kis életrajz

A kötetet Ilyés Gábor ­tanár, helytörténész mutatta be, aki nem mulasztotta el, hogy néhány gondolat erejéig mégis­csak bemutassa, az egyébként szinte mindenki által ismert és kedvelt címzetes múzeumigazgatót. Ami bizony nem is volt hiábavaló, hiszen sokan, különösen a fia­talabbak már aligha tudnák, hogy dr. Bene János karrierje a Bessenyei György Tanárképző Főiskoláról indult, amikor is 1978-ban átvehette magyar–történelem szakos diplomáját. Miután néhány évet tanított Baktalórántházán, 1981-től már muzeológus lett, hogy 2008 és 2017 között igazgassa is az őt befogadó intézményt.

A múzeumhoz kerülve az akkori igazgató, dr. Németh Péter kérte fel, hogy dolgozza fel a megye egyenruhás alakulatainak a történetét, ami visszanézve egy mai tartalékos századostól nem is meglepő. Közel egy tucat jelentős helytörténeti kötete született – az utolsó 2017-ben Nyíregyháza katonaságát dolgozta fel a 2. világháború alatt –, s erre tette fel a koronát ez a mostani hiánypótló mű.

Fontos fejezet jut a könyvben az 1. világháború, majd a két világháború közötti időszaknak, amely a „vörös ördögök” huszárgyőzelmeitől a haderőnem hanyatlásáig vezetett. A szerző fontosnak tartotta, hogy megemlékezzen vitéz nagybányai Horthy Miklós háromszori – 1920-as, 1923-as, majd 1928-as – nyíregyházi látogatásáról, amit 1941. november 17-én egy negyedik is követett.

Dandárok és zászlóaljak

Fontos momentum volt, amikor 1930. március 1-től a 12. gyalogezred felvette II. Rákóczi Ferenc nevét, és hat évre rá a Kállói úti laktanyában – amit ma már csak Damjanich laktanyaként emlegetünk – a névadó nagyságos fejedelem szobrát is elhelyezték. A II. világháború után – a Damja­nich, a Hadik András és a Gábor Áron kivételével – több laktanyát átneveztek: a Kórház laktanyából Kossuth lett, míg a repülőtéri kiképzőosztály bázisa Endresz György néven működött tovább. Miután az 1956-os fontos eseményeken túljutottunk, olvashatjuk, hogy a Magyar Néphadsereg megalakulásával Vorosilov és Zrínyi Miklós nevét fölvéve új laktanyák is nyíltak. Hogy mennyi hadosztály, dandár és zászlóalj szolgált az említett laktanyákban, azt ma már jobbára a Szabolcsi Honvéd Műszaki Hagyományőrző Bajtársi Egyesület emléktábláiról és e kötetből olvashatjuk ki teljes bizonyossággal, és el is jutunk a máig, amikor tavaly októbertől a 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred csapatzászlóbontásával ismét van honvédő alakulata Nyíregyházának.

– Nagy szerencsém volt, hogy tartalékos tiszt lehettem, és sokakat megismerhettem. Meg aztán Kovács György ezredes kézről kézre adott, így a régi tisztektől rengeteg anyagot kaptam – zárta a könyvbemutatót dr. Bene János, Solti István őrnagynak és Szoboszlai Károly zászlóalj­parancsnoknak név szerint is hálával emlegetve a nevét.

MJ