Új kihívások előtt a felsőoktatás

Akut probléma a nyelvvizsga hiánya

Több mint egy évtized után ismét a Nyíregyházi Egyetem ad otthont a Magyar Rektori Konferenciának.

Nyíregyháza. Az állami, egyházi és alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények vezetői az ágazat legfontosabb kérdéseit vitatják meg.

– A felsőoktatás akut problémája, hogy 2020-tól középfokú nyelvvizsga és emelt szintű érettségi szükséges a felvételihez, ami akár 30 százalékos hallgatói létszám-csökkentést is eredményezhet – mondta dr. Horváth Zita. A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint ennek a legnagyobb vesztesei a vidéki egyetemek lehetnek. Nem feladva az eredeti szándékot, vizsgálják annak a lehetőségét, hogy feltételes hallgatói jogviszonnyal, egyéves haladékot lehet-e adni.

A pénteki plenáris ülésen Vassné dr. Figula Erika, a Nyíregyházi Egyetem rektora az intézményt bemutatva kiemelte az egyedülálló pilótaképzést, s elmondta, hogy jövőre négy angol nyelvű képzést indítanak. A felsőoktatási innováció fontosságáról beszélt köszöntőjében dr. Kovács Ferenc. Nyíregyháza polgármestere hangsúlyozta, az elmúlt évek fejlesztései minőségi munkahelyeket teremtettek, a szakemberképzés fontos szereplői a megyeszékhely felsőoktatási intézményei.

– Szeptembertől a felsőoktatás átkerült az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), az ebből fakadó feladatokról, változásokról most van lehetőség először tájékoztatni a grémiumot – mondta a Magyar Rektori Konferencia plenáris ülésének megnyitója előtt dr. Horváth Zita, aki szerint fontos kérdés, hogy az oktatás és kutatás miként válhat még egységesebbé.

– Azt szeretnénk, ha az egyetemek nagyobb fokozatra kapcsolnának, annak érdekében, hogy főképp vidéken, igazi regionális tudáscentrumokká tudjanak válni. Szeretnénk segíteni és erősíteni őket abban, hogy innovációs ökoszisztéma központokká alakuljanak az oktatás, a kutatás és a harmadik misszió szolgálatával, s a régió társadalmi, gazdasági kihívásainak kezelésében, megoldásában segítsenek – fogalmazott az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

– Végig kell gondolnunk a különböző képzési területek jövőjét: hogyan tudjuk erősíteni a képzéseket, hogy még inkább a 21. század igényeihez és a munkaerőpiac elvárásaihoz igazodjanak – erősítette meg a helyettes államtitkár. Hozzátette:

a legfontosabb, hogy mindenhol, ahol képzési helyszín van, az is marad!

Az a cél, és ez volt a felsőoktatási stratégiánknak is a kimondott víziója; ne fordulhasson elő Magyarországon, hogy bárki anyagi, földrajzi helyzete miatt nem tud továbbtanulni.

– Akár egy órán belül mindenkinek el kell tudni érni egy felsőoktatási intézményt, hiszen jól látszik, egyre nagyobb szükség van a jól képzett szakemberekre és Magyarországon gyakorlatilag diplomás munkanélküliségről nem beszélhetünk – mondta.

Az államtitkár előadásában szólt arról, hogy az állam nem akar kivonulni a felsőoktatás finanszírozásából, de a versenyképesség érdekében jobb, ha az egyetemek nem az államháztartási törvényben meghatározott létszám és költségvetési keretek között működnek, hanem egyszerűbb, rugalmasabb modell szerint. A Budapesti Corvinus Egyetem alapítványi fenntartásba került, s ugyan nem szeretnénk minden egyetemet ilyen keretek közé szorítani, de a hatékony működésnek vannak gátjai, és modellváltással az intézmények gyorsabban tudnának reagálni a kihívásokra.

Dr. Horváth Zita beszélt arról is, hogy az intézményi összefogások eredményeként új képzési formák jöhetnek létre, közös szakokat is indíthatnak az egyetemek. A bolognai rendszer felülvizsgálatával kapcsolatban elmondta, bizonyos szakok esetében indokolt lehet a 3 plusz 2 éves szerkezet átalakítása, úgy, hogy négyévesre bővül az alapképzés, amelyre egyéves mesterképzés épül rá.

Külön kiemelte, hogy az eddigi ösztöndíjak megmaradnak, a Klebelsberg ösztöndíjra nem csak a tanár, hanem a gyógypedagógus hallgatók is pályázhatnak, jövőre pedig a tanító szakosok is. Egy új ösztöndíjjal pedig az agrár, műszaki, informatikai és természettudományos képzésben résztvevőket támogatnák, mert ezeken a területeken jelentős a szakemberhiány.