Feszült költségvetési vita

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség keretein belül működő Europe Direct Információs Központ meghívására Nyíregyházán vendégeskedett a napokban Steiner Attila.

Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár a megyeházán megrendezett fórumon az új európai uniós költségvetés kereteiről beszélt a hallgatóságnak, a konferencia után pedig lapunk kérdéseire is válaszolt.

Milyen prioritások jellemzik a következő költségvetési ciklust?

Az Európai Unió a következő hétéves költségvetési keret alapelvének tűzte ki a valódi uniós hozzáadott érték megteremtését. Ez annyit tesz, hogy az Európai Unió a közös kasszából elsődlegesen olyan területeket támogat majd a következő ciklusban, ahol a tagállamok együttműködésben nagyobb eredményt tudnak elérni, mint külön-külön.

Ilyen területeknek számít a kutatás, a migráció, a határellenőrzés vagy a védelem. Ezek mellett azonban az unió nem feledkezhet meg a hagyományos politikákról.

A közös agrárpolitika és a kohéziós politika az Alapszerződésben lefektetett célokat szolgálják, és teljes mértékben bizonyították európai hozzáadott értéküket.

Az unió versenyképességében jelentős szerepet játszik a stabilitás és kiszámíthatóság, a folyamatos fejlődés, amelyek biztosításához elengedhetetlen, hogy a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket a lehető legnagyobb mértékben felszámoljuk. Nem beszélve arról, hogy ezek a hagyományos politikák is nagyban hozzájárulnak az új kihívások kezeléséhez.

Hogyan fókuszál az új költségvetés az EU hátrányos helyzetű térségeire?

A hazai térségek kérdése alapvetően a hazai programozás részét képezi majd, amelynek előkészítésén már elkezdett dolgozni az illetékes szaktárca, azaz az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Hogy áll a vita az EU-s források átstrukturálásáról, például a kohéziós alapok csökkentéséről és átcsoportosításáról a migrációs jellegű feladatokra?

A migrációs válság kezelését illetően sok tagállamnak eltérő a véleménye, amely az elmúlt években jelentős politikai konfliktust generált. Azt azonban egyre több tagállam belátja, hogy a migráció külső dimenziójának kezelése és a külső határvédelem megerősítése kulcsfontosságú a probléma kezelése érdekében.

Ezek az ellentétek a költségvetési vitában is kirajzolódnak, például az Európai Bizottság és a finn elnökség javaslata értelmében

a kohéziós források elosztásának feltételrendszerét a bevándorlók befogadásának és integrációjának kritériumával egészítenék ki.

Ezt viszont a magyar kormány egyértelműen visszautasítja.

Fontos azonban, hogy a kelet-közép- és a dél-európai tagállamokat tömörítő Kohézió Barátai országcsoport aktív lett, és tavaly novemberben közös nyilatkozatban állt ki a hagyományos politikák szerepének fontossága mellett.

A költségvetési vitában érezhető még feszültség a nettó befizető és a nettó haszonélvezőnek mondott tagországok között? Téma-e még például Thomas Piketty francia közgazdász gondolatmenete az uniós források visszaáramlásáról a nettó befizető országok gazdaságába?

Feszültség várhatóan mindig lesz. Ennek oka, hogy alapvetőek a különbségek a nettó befizetők, valamint a Kohézió Barátai 16 tagállamának érdekei között.

Thomas Piketty elmélete értelmében, amelyet a számok is alátámasztanak, a közép-európai országokból több profit és tőkejövedelem áramlik ki a nyugat-európai államokba, mint amennyi támogatás uniós forrásként beáramlik a régióba.

Ezért alapjaiban hamis az a kiindulópont, hogy a kohéziós források könyöradományok lennének a közép-kelet-európai országok számára. Ezekből a nettó befizetők is ugyanúgy profitálnak, mint a nettó haszonélvezők.

Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy a jelenlegi pénzügyi keretben rendkívül igazságtalan, hogy sok nagy nettó befizető a saját nemzeti össztermékéhez képest kevesebbet fizet be az uniós költségvetésbe, mint sok kevésbé fejlett tagállam. Erről azonban a gazdagabb országok nem szívesen beszélnek.

Tarnavölgyi Gergely

[email protected]