Fontos, hogy időben érkezzen a segítség

Szinte zsúfolásig megtelt a nyíregyházi városháza színpompás Krúdy-terme hétfőn, a nagy érdeklődés a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ éves jelzőrendszeri konferenciájának szólt. A rendezvény nyitányaként Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármestere elmondta, az a legfontosabb, hogy megelőzzék a gyermekek veszélyeztetését, de ha megtörtént a baj, akkor minél hamarabb kezelni kell a helyzetet, és el kell hárítani a veszélyt.

‒ Az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül a rendszer, s az óvodai és iskolai szociális segítők hálózatával kiegészülve immár járási szintű feladatokat látnak el a szakemberek.

A családon belüli erőszak sajnos még mindig igen sok munkát ad a családsegítőknek, de megjelentek új veszélyforrások is, hiszen az online felületek új típusú veszélyekkel fenyegetik a gyermekeket

– árulta el Nyíregyháza alpolgármestere.

A változás a legfőbb cél

‒ A szociális segítő szervezeteknek és a szociális munkának az a legfőbb célja, hogy változást érjenek el a családok életében – tudtuk meg Lengyelné Pogácsás Máriától, a Nyíregyházi Család- és Gyermekjóléti Központ intézményvezetőjétől, aki előadásában azt is kiemelte, a családoknak és a szakembereknek egyaránt az a jó, ha a családsegítők minél rövidebb ideig részei a család intim szférájának és a szükséges segítség minél hamarabb megérkezik, hogy utána a családok önállóan tudjanak cselekedni.

‒ Munkánk során előtérbe kerülnek a gyerekek, hiszen ha kiskorú veszélyeztetéséről szerzünk tudomást, azonnal cselekednünk kell, mivel a gyermek nem tudja megtenni a szükséges lépéseket. Természetesen a felnőttekről sem feledkezhetünk meg, viszont az lényeges különbség, hogy a felnőtt önállóan dönti el, veszély esetén megteszi-e a jelzést vagy sem. A munkánk sikeréhez elengedhetetlen, hogy a családok is akarják a változást, és együttműködjenek velünk ‒ emelte ki a családok együttműködésének fontosságát az intézményvezető.

Növekedett a bántalmazások száma

A jelzőrendszer tavalyi tapasztalatait Békésiné Koncos Erika települési jelzőrendszeri felelős ismertette, s elmondta: a legtöbb jelzés az általános- és középiskolákból érkezett, ami nem meglepő, hiszen ezekbe az intézményekbe jár a legtöbb ‒ több mint 9 ezer – gyermek.

‒ A hátrányos helyzetű gyermekek száma ezekben az intézményekben meghaladja a 300-at, míg a halmozottan hátrányos helyzetűeké 400-nál is több. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkát az intézmények vezetősége, illetve az osztályfőnökök látják el. Ez alól két iskola képez kivételt, azokban az intézményekben ifjúságvédelmi felelősök látják el a szükséges feladatokat – avatott be az iskolai jelzőrendszer működésébe Békésiné koncos Erika, akitől azt is megtudtuk, a gyermekeket veszélyeztető leggyakoribb problémák a rossz anyagi helyzet, a nem megfelelő lakhatási körülmények, higiénés gondok és az agresszív viselkedés, sőt megjelenik egy új problémaforrás, az internetfüggőség is, amely az iskolákban is komoly problémákhoz vezet.

A jelzőrendszeri felelős felhívta a figyelmet az egészségügyi jelzőrendszer tagjainak felelősségére is, hiszen a gyermekorvosoktól is értesülhetnek a családsegítők arról, ha a gyermek fizikai erőszak áldozatává vált, esetleg indokolatlanul jelent meg a rendelésen, hogy hiányzásához igazolást szerezzen.

‒ A gyermekorvosok arról is hasznos információkkal szolgálhatnak, ha egy szülő a felírt gyógyszereket nem váltja ki gyermekének, s ezáltal veszélyezteti az egészségét.

Sajnos a gyermekbántalmazás terén jelentős növekedés tapasztalható, hiszen míg 2018-ban 7 gyermek került a rendszerünkbe fizikai bántalmazás miatt, addig tavaly 40-re emelkedett ez a szám

– részletezte Békésiné koncos Erika.

MI