Kétszáz évvel ezelőtti közös ősök

Hatodik alkalommal találkoztak a napokban a családkutatás iránt érdeklődők Nyíregyházán a Vasutas Művelődési Házban. A találkozó rövid évértékeléssel kezdődött. Nagy István, az esemény egyik szervezője megemlékezett arról, hogy közel egy évvel ezelőtt, március hetedikén volt az első összejövetelük, s hogy a találkozókon a családtörténeti foglalkozások mellett helytörténeti előadások és hagyományőrző csoportok bemutatóival is betekintést nyerhettek őseink életébe és szokásaiba az érdeklődők.

Minél többet tudni az ősökről

– A következő találkozókon némi változtatás várható – tette hozzá Nagy István –, ugyanis a mostani és a korábbi találkozók szünetei még hosszabbak voltak, azért, hogy a jelenlévők közös ismeretségeket tudjanak kötni, valamint segítséget adjanak egymásnak a kutatások során felmerült kérdéseikben. Ezeket a beszélgetéseket tovább szeretnénk folytatni, hiszen a résztvevők azokat hasznosnak találták, viszont a későbbiekben az előadásokhoz hasonlóan szervezettebb, időhöz kötött formát vezetnénk be.

A tapasztalatok szerint a Kárpát-medence területén és szerte a világon több tízezer honfitársunk kutatja származását, szeretne minél többet megtudni őseiről és azok szülőhelyéről. Számukra is nagy segítség lehet a család- és helytörténet-kutatók eredményeinek megismerése, hisz ezáltal erősödik a családhoz, a szülőföldhöz, a nemzethez való kötődés. A közelmúltban kapott egy kérvényt az emberi erőforrások minisztere, dr. Kásler Miklós, hogy engedélyezzék és kerüljön be a jeles napok közé a helytörténet- és családkutatók napja.

– Elkezdődött továbbá a kapcsolatfelvétel a megyénk távolabbi részein, illetve a határainkon túl élő kutatótársakkal is. Ezt a törekvésünket hűen tükrözi, hogy meghívtuk Molnár Sándor Csabát Debrecenből, aki megismertette velünk a hajdúk történetét. Vitéz Báthory Cubik László Kárpátaljáról érkezett, és előadást tartott Visk koronavárosról. Szigetiné Zékány Ilona tájékoztatta a jelenlévőket az ingyenesen használható internetes kutatási lehetőségekről és azok használatáról.

Közeledve az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójához, a fiatalabb korosztályhoz tartozó Nagy Bella és Helebrand Emese szavalt el egy-egy hazafias verset, mely szívet melengető érzést váltott ki a szép számú hallgatókban. Szabó András, a Nyírmihálydi Magtár Múzeum vezetője és a települési értéktárbizottság elnöke büszkén emlékezett meg a Nyírmihálydiban íródott Kossuth-nótáról, valamint a községben élt személyek szerepvállalásáról a szabadságharcban – emelte ki a szervező.

Ezt követően Nagy István és Hrestyák Rudolf ismertette a csoport célkitűzéseit: szeretnék a Magyar Családkutatók Egyesületével ­(MACSE) és más hasonló jellegű csoportokkal, a történelmi egyházakkal, illetve a levéltárakkal is felvenni a kapcsolatot és együttműködni velük. Segíteni kívánják a megyei értéktár bizottságának munkáját, ezért ha kutatásaik során kiemelkedő jelentőségű szellemi és kulturális értékeket találnak, azt szeretnék figyelmébe ajánlani az értéktárbizottság vezetőségének.

Egyesületté alakulnának

A családfakutatók célkitűzései között szerepel még az is, hogy a közeljövőben egyesületté kívánják alakítani a szerveződésüket. Fontos feladatuknak tekintik a temetők síremlékeinek megmentését – digitális formában. Az első körben a pusztulásra ítélt temetők még fennmaradt sír­emlékeinek fotózását akarják elkezdeni egy telefonra letölthető alkalmazás segítségével.

Az így lefotózott síremlékek a világ bármely pontján online megtekinthetők lesznek. A legutóbbi találkozónak is voltak megható pillanatai, többen közös rokoni szálakra találtak. Most például Nagy István 240 évvel ezelőtt született őse testvérének leszármazottai jöttek el Kisvárdáról, Hrestyák Rudolfnak pedig a Henzsel ősapa 280 évvel ezelőtt született egyik gyermekének leszármazottaival sikerült találkoznia.

DM