Húsvét

2020.04.12. 07:00

A feltámadás ünnepe a koronavírus árnyékában

Ebben a nehéz helyzetben talán jobban oda tudunk figyelni az ünnep lényegére.

Fotós:

A koronavírus-járvány miatt az idei húsvét a megszokottnál egyszerűbben, szűk családi körben telik majd mindenkinek, de talán éppen ennek a leegyszerűsödésnek köszönhetően minden eddiginél jobban oda tudunk figyelni az ünnep lényegére – arra, hogy Jézus a halálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

A keresztény világ legnagyobb ünnepén üresek lesznek a templomok, de ahogyan a nagyhéten végig, úgy húsvét első és második napján is a tömegkommunikációs eszközökön és az interneten követni lehet a szertartásokat.

Együtt mondják az imát

Képzeljünk el egy csodaszép kertet nagy udvarral, hangulatos terasszal, tavaszi friss hegyi szellővel a Zemplénben. Egészen pontosan a Zemplén-hegység egyik gyöngyszemén, Boldogkővár­alján, ahová „békeidőkben” gyakran ellátogat a nyíregyházi Riczu család, hiszen tárt karokkal várják őket a nagyszülők. A húsvét általában tág családi körben, gyerekzsivajjal telik el, ám az idei ünnep merőben más lesz.

– Érdekes, mert miközben mindenki úgy érezheti, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet, az óvintézkedések szétszakítják egymástól a családokat, mi épp ellenkezőleg éljük meg, több időnk maradt a családra a húsvét előtti időszakban, az elmélyülésre a böjtben. Sok-sok éven át a nagyhét a rohanásról, a munkáról, a feszített határidőkről szólt, a család kevésbé tudott együtt lenni, most ettől a tehertől megszabadultunk, és ha nem is könnyű itthonról dolgozni, a gyerekeknek tanulni – mert van feladat így is bőven –, mégis legalább most együtt vagyunk.

Egymásra van utalva a család, sokkal inkább érezzük az egymás iránti szeretetet, és erősítjük lelkileg is egymást.

– Talán a húsvéti készülődésben még előnyünkre lett a kötelező bezártság, ugyanis jobban tudunk egymásra figyelni, ráhangolódni az ünnepre, és átérezni a nagyhét történéseit: a szenvedést, majd az azt követő feltámadás örömét – osztotta meg érzéseit Riczuné Vadász Csilla. Hozzáfűzte: reméli, hogy az időjárás is a tavaszt, az újjászületést, az életet hozza magával, mert akkor még inkább képesek leszünk feltöltődni az ünnep energiájával.

Riczuéknál három gyerek van, akik együtt készültek a húsvétra. Az asztalra a hagyományos ételek kerülnek, a lakást is felöltöztetik ilyenkor, az ünnepi szent liturgiát pedig az interneten követik.

Riczuné Vadász Csilla férjével, Attilával és a gyerekekkel: Hangával, Sárával és Zsomborral | Fotó: Kondás Kristóf

– Elkészítjük a megszokott ételeinket, megfestjük a tojásokat, attól függetlenül, hogy valószínűleg csak néhány hónap múlva tudjuk odaadni a családtagoknak. A kistestvérünk egy jót mókázott a húsvéti dekorációk elkészítésével, s a közös időtöltés még jobban összekovácsolt minket – idézte fel Sára, a legidősebb testvér, aki szerint fontosak ezek a rituálék, hiszen meghatározó élményeink bevésődnek felnőttkori emlékeinkbe, s lelkileg is táplálnak minket, ilyenek az ünnepek is…

– Bátorítjuk a hitüket megélőket, hogy otthonról kapcsolódjanak be a liturgiákba, a szent cselekménybe; öltözzenek fel szépen, mint amikor templomba mennek, azzal is ráhangolódnak a szertartásra. Furcsa képernyőn keresztül nézni a szertartásokat, hogy nem találkozhatunk a többi hívővel. Tudjuk, hogy mindenkinek nehéz elfogadni a kialakult szituációt. Türelemmel kivárjuk a végét, annak reményében, hogy mihamarabb beszélgethessünk – tette hozzá Sára.

– Minden rossz után jön valami jó, a halált is az élet követi, hiszen Jézust keresztre feszítették, meghalt értünk, vállára vette a világ összes bűnét, feltámadt, hogy megmutassa számunkra azt, hogy nincs vége… – jegyezte meg Csilla.

Biztos vagyok abban, hogy ez mostani helyzet sem azért történt, mert büntetést érdemel az emberiség, hanem mert ideje volt ráébredni, hogy fontos többet törődni családunkkal, személyesebbé tenni világunkat.

– Fontos, hogy legyenek időszakok, amikor csak befelé figyelünk. Legyünk szenzitívek mások rezdüléseire, váljon kifinomulttá az emberek közötti kommunikáció.

– Úgy gondolom, ebben a rendkívüli helyzetben a kevésbé hívő vagy vallásukat kevésbé gyakorló emberek is jobban át tudtak lényegülni és meg tudták fogni a húsvét mély mondanivalóját, üzenetét: a szeretetet – zárta gondolatait a Riczuné Vadász Csilla, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola főtitkára.

Most mindenki cipel terhet a vállán

– Normál üzemmódban a nagyhét egy nyüzsgő időszak. Nagyon sok feladat van: istentiszteletek, úrvacsora, gyerekműsorok, rengeteg közösségi alkalom. Ez hiányzik most, még akkor is, ha nem telnek unalmasan a napok, és az interneten keresztül ott vagyunk híveink otthonaiban – vezette fel gondolatait Sztankó Gyöngyi evangélikus lelkész.

Sztankó Gyöngyi | Fotó: Csutkai Csaba

– A veszélyhelyzet kihirdetése óta levélben, interneten, telefonon tartom a kapcsolatot a gyülekezettel, számítanak rám, és érzem is, hogy mennyire hiányzik nekik a közösség. Nincs most más választás, be kell érni az on­line istentiszteletekkel, amelyekről folyamatosan gondoskodik is az evangélikus egyház, s örömmel látjuk, nagyon sokan követnek minket.

– Most mindenki cipel terhet a vállán: a családanyák, a családapák, a munkáltatók, az idősek, és még sorolhatnám, ezért az embereknek ebben a bizonytalan időszakban még nagyobb szükségük van hitre, támogató közösségre. A feltámadás ünnepét, Jézus feltámadásának csodáját a karantén és a korlátozások ellenére meg lehet élni csendben, imádkozni bárhol és bármikor lehet, Isten folyamatosan kapcsolatban van velünk – mondta az evangélikus lelkész, aki szerint a „kényszerpihenő” figyelmezteti az embereket arra, mégsem biztos, hogy mindent megtehetnek, ha egy piciny, láthatatlan sejt szempillantások alatt képes felforgatni a mindennapjainkat, átírni az életünket.

Nem lebecsülendő ennek a helyzetnek a mélysége, nehézsége, s lehet ebből a végén áldás is, ha ezek után a valódi értékek felfedezése, a hit, a szeretet, a közösség felé terelődhet végre egy kicsit a figyelem

– tette hozzá Sztankó Gyöngyi. Megtudtuk, az evangélikus lelkész szolidan készül otthon az ünnepre, húsvét második napján szolgál majd.

– Nagyszombaton szokott összejönni a család. Szeretem a húsvétot, az unokák nagyon fognak hiányozni. Általában mikorra ideérnek a fővárosból, finomságokkal várom őket, feldíszítem a házat, most mindez elmaradt, csupán a húsvéti koszorúig jutottam el. Egy egyszerű kétszemélyes vacsora lesz az ünnepi terítéken, a férjemmel mi sem mozdulunk sehová, én még nem tartozom a veszélyeztetett korcsoporthoz, ő már igen.

– Hogy túl közeli-e ezen gondolkodni, nem tudom, de sokan reméljük, hogy a pünkösdöt már talán közösségben ünnepelhetjük meg.

Kanalas Ottilia

Borítókép: A Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban csütörtökön tartott szentmisén Felföldi László atya felidézte az utolsó vacsora történetét, majd kiemelte, olyan időszakot élünk, amikor a papok a templomokban vannak, a hívek pedig otthonaikból követik a szertartásokat | Fotó: Pusztai Sándor

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában