kisállat

2020.05.25. 14:00

Több száz kutya kóborolhat

A kutyás mentőegyesület folyamatosan kapja a bejelentéseket a rossz körülmények között tartott ebekről.

Fotó: shutterstock

Hogyan kerülnek a kutyák az utcára és a gyepmesteri telepekre, és ott milyen sors vár rájuk? Egyáltalán: mit tehetünk mi, ha bajba jutott állattal találkozunk?

Ezekre a kérdésekre a PCAS Állatmentő és Környezetvédő Egyesülettől kaptunk válaszokat, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben dolgozik a gazdátlan házi kedvencek megmentésén.

A telep nem megoldás

– Tapasztalataink szerint egyre több településen hoznak létre gyepmesteri telepeket – mondta el lapunknak Vidra Beáta, a PCAS Állatmentő és Környezetvédő Egyesület vezetője.

– A régióban nagyon sok a kidobott, beteg állat és a felesleges szaporulat, az éhes kóbor kutyák pedig falkába verődnek, és fenyegetően viselkednek a lakossággal szemben.

A megyében jelenleg nincs vállalkozó sintérszolgáltatás, így az önkormányzatok a telepekben látják a megoldást, ahol a tizennégy napos megfigyelési idő letelte után ezeket a kutyákat elaltatják.

Az egyesület is folyamatosan kapja a bejelentéseket a sérült vagy nagyon rossz körülmények között tartott kutyákról, a megyei állatmenhelyek mellett nagyon sok civil is ment – és ez még mindig nem elég.

Vidra Beáta hozzátette: sajnos általános tapasztalat, hogy a kóbor kutyák helyzetét nem kezelik helyileg, nincs prevenció vagy határozott fellépés a gondatlan állattulajdonosakkal szemben, így ha egy kutya gazda nélkül marad, és gyepmesteri telepre kerül, megpecsételődik a sorsa.

Fontos a prevenció

– Jelenleg mi kilenc önkormányzati gyepmesteri telepről hozunk el gazdátlan állatokat Szabolcs és Hajdú megyében – ismertette Vidra Beáta. – Idén január elsejétől május 20-áig 215 kutyát sikerült mentenünk úgy, hogy ezekből 148-nak tudtunk hirdetés útján átvevő szervezetet találni Pest megyében és a Dunántúlon, és 67 állat maradt a gondozásunkban.

Ha a saját adatainkból indulok ki, akkor nagyon valószínű, hogy más állatmentő szervezeteknél is átfuthat ez a mennyiség, tehát több százra tehető a bajba jutott kutyák száma a térségben.

Az egyesület vezetője arról is beszélt, hogy nagyon fontosak lennének az ivartalanítási akciók – erre nekik a mentés, valamint a sérült és beteg állatok orvosi költségei mellett már nincs kapacitásuk.

Azonban azt is leszögezte, hogy tapasztalatai szerint önmagában az ivartalanítás sem oldja meg a problémát: ehhez szükség lenne a lakosság folyamatos tájékoztatására és a figyelemfelhívásra, illetve a gondatlan gazdák szankcionálására is.

Úgy fogalmazott, hogy magában az állattartási kultúrában van szükség nagy változásokra, hogy mérséklődhessen a kóbor ebek problémaköre.

Felelőtlen gazdik

– Egy másik sajnálatos jelenség, hogy a megunt állatokat sokan úgy rakják le a gyepmesteri telepeken, mint a szemetet, hogy majd az önkormányzat pénzén elaltattassák, így nekik nem merülnek fel állatorvosi költségeik. Utána meg egy héten belül viszik haza a másik kiskutyát, aki valószínűleg ugyanarra sorsra jut – tette hozzá.

– Azt vettük észre, hogy a karantén alatt megnőttek az örökbefogadások, de egy kicsit ettől is tartok, hiszen benne van a pakliban, hogy sokan csak azért vittek haza kutyákat, mert unatkoztak, vagy le akarták foglalni a gyerekeket.

Azért bízom benne, hogy akik az utóbbi időben felkeresték a menhelyeket egy új házi kedvencért, a vírushelyzet után is felelős gazdik maradnak, és ezek az állatok nem kerülnek vissza a menhelyre vagy rosszabb esetben az utcára.

Mi magunk is sokat segíthetünk a helyzeten még azon túl is, hogy felelős állattartóként viselkedünk: ha gazda nélküli állatokkal találkozunk az utcán, az eb további sorsát dönthetjük el azzal, hogy mit cselekszünk.

– Mindenképpen le kell fényképezni, a videó még jobb. Értesítsük a közeli állatmenhelyeket, küldjük el nekik a felvételeket és a pontos helyszínt, ahol láttuk az állatot.

Ha a menhely valamelyik munkatársa ez alapján megtalálja, akkor tud chipet olvasni, és így hazakerülhet az eb – mondta el Vidra Beáta.

– Nem ajánlom, hogy a gyepmesteri telepeket hívjuk, hiszen ha egy kutya odakerül, és nincs meg a gazdája, a megfigyelési idő lejárta után a törvény szerint leölhető.

Sajnos már olyan esettel is találkoztunk, amikor egy telepen közvetlenül az elszállítás után elaltatták az állatot.

Az egyesület vezetője azt javasolja, hogy ilyen esetben mindig menhelyekkel vegyük fel a kapcsolatot. Sokat segíthet, ha megjegyezzük a méretét, és meg tudjuk nézni az ivarát is.

Ha az állatmentő szervezetek nem tudják elszállítani, akkor nagyon sokat segíthet, ha a fotókat és a videót megosztjuk a közösségi médiában: számos állat került már haza az internet segítségével.

Sőt: ha az eredeti gazdi nem is került elő, egy számunkra néhány percet igénylő ­poszttal akár új családot is találhat egy jobb sorsra érdemes állat.

NA

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában