Egy tollvonással a perifériára

A mai Magyarország legkeletibb vasútállomása Zajtán található. Vakvágány fogadja a beérkező szerelvényeket, onnan már nem megy tovább a vonat, hanem visszaindul Fehérgyarmatra. Ez azonban nem volt mindig így, az erdőháti emberek sokasága utazott ezen a vonalon Fehérgyarmat és Szatmárnémeti között. A trianoni békediktátum azonban kettévágta ezt a vasúti vonalat, így jutott a legkeletibb vasútállomás titulusa ennek a kis településnek. Sajnos, az 1920-as nagyhatalmi szerződés még sok más szempontból is hátrányosan érintette a községet.

Családokat szakított ketté

– Mint az egész országnak, úgy Zajtának is tragédiát jelentett a békediktátum. Évszáza­dokon keresztül szerves része volt a falu az országos vérkeringésnek, aztán az egyik pillanatról a másikra a perifériára került, zsáktelepülés lett, hiszen az út innen a magyar–román államhatár miatt már nem vezetett tovább. Az 1920-ban érvénybe lépett új határvonal csa­ládokat, rokonokat, barátokat szakított ketté, az emberek nehezen tudták elfogadni, hogy már nem mehetnek át az egy-két kilométerre lévő településre beszélgetni, mert az már egy másik országban van – elevenítette fel a múltat Kosztya Zoltán polgármester.

– A határvonalak átrajzolása előtt szoros kapcsolatban voltunk a mindössze tíz kilométerre található Szatmárnémetivel. Ehhez a városhoz kötődtünk gazdasági és kulturális szempontból, s oda vezetett tőlünk a vasútvonal is. Egykoron vasutasfalunak is mondták Zajtát, mert sok vasutast adott az országnak. A II. világháború után a románok felszedték a Szatmárnémetiig kiépített sínpályát, majd a vasúti töltés egy szakaszát közúttá alakították.

Máshol telepedtek le

– A zsákfalu jelleget nagyon megérezte a település, hiszen nem volt már átmenő forgalom, hozzánk csak az jött, akinek ebben a faluban volt dolga. Az 1960-as években még volt vagy 600 lakosunk, 167 iskolásunk, de a kilátástalan helyzet miatt a Nyíregyházán, Mátészalkán, Debrecenben tanuló fiatalok már nem jöttek ide vissza, máshol telepedtek le, máshol keresték a boldogulásukat, máshol alapítottak családot. Napjainkban az állandóan itt élő lakosok száma 370 körül van, s nagy részük már idős ember. Élnek a községben olyanok is, akik a szatmárnémeti panelből települtek át hozzánk az elmúlt években.

Ideiglenes határnyitás

A határ mellett élő települések reménykedtek abban, hogy ha Románia az Európai Unió tagja lesz, akkor szabadabb lesz az átjárás a két ország között. Uniós forrásoknak köszönhetően az utóbbi néhány évben számos helyen új közutak is épültek a két ország települései között, azonban mivel Románia nem lett tagja a schengeni övezetnek, álom maradt a 24 órás szabad átjárás.

Azt végül sikerült elérni, hogy 2017. február 18. óta ideiglenesen szombatonként nyitva van a határ több helyszínen is, így Zajta és a Romániában található szomszédos Nagypeleske között is.

Erősödtek a kapcsolatok

– Ez egy kis kárpótlás mindazért, amit a történelem elvett tőlünk – folytatta a település polgármestere. – Nagy könnyebbséget jelent, hogy nem kell kerülnünk Csengersima felé, hanem szombatonként itt nálunk is át lehet menni Romániába a szomszédos magyar községekbe. Igaz, a koronavírus-járvány miatt ezt az ideiglenes határt az elmúlt két hónapban nem nyitották meg, de előtte nagy lendületet adott a rokoni szálak ápolásának, a magyar–magyar barátságok és kapcsolatok kialakulásának és erősödésének. A faluból és a környékről sokan arra használták fel a szombati határnyitást, hogy bevásároltak Szatmárnémetiben.

MML