Évről évre súlyosabbak az aszályok

A mediterrán területeken nem ismeretlen az időszakos víztest fogalma, hiszen ott tavasszal, ősszel és télen esik a legtöbb csapadék, nyárra pedig beáll a teljes csapadékhiány. A folyók ekkor a vízhozamuk 90 százalékát is elveszíthetik, és akár nagyon extrém különbség is lehet a nagy és kis vízhozam között.

A Tisza esetében is figyeltek már meg százötvenszeres vízhozamkülönbséget a szakemberek. Az óriási különbségek miatt többen úgy gondolják, hogy hazánkban is érdemes lenne bevezetni ezt a fogalmat, hiszen Magyarországon már több mint harminc kiszáradófélben lévő folyót regisztráltak, holott néhány éve még egy sem volt.

Dr. Vass Róbert, a Nyíregyházi Egyetem Turizmus és Földrajztudományi Intézetének docense segítségével utánajártunk, mi okozza a talajvíz mennyiségének drasztikus csökkenését.

Tíz évből három aszályos

Dr. Vass Róbert elárulta, a klíma változása sok mindentől függ: a napsugárzás energiája, az óceánok távolsága és a felőlük fújó szél, valamint esetünkben a Földközi-tengertől mért távolság is befolyásoló tényező.

– A Kárpát-medence éghajlata valóban egyre szárazabb, de azt nem szabad elfelejteni, hogy korábban is volt már erre példa, hiszen a 19. században is tizenhat aszályos év volt. A hosszú távú idősorokat tekintve elmondható, hogy tíz évből három aszályos, de ezeknek az eloszlása folyamatosan változik. A tavasz idén is nagyon száraz volt, viszont az elmúlt hetekben óriási mennyiségű csapadék esett, ami szintén gyakori a statisztikák alapján – ismertette az adatokat a szakember, majd kiemelte: ha a jövőben négy-öt száraz évet csupán két-három csapadékos követ, akkor szépen lassan csökkenni fog a talajvíz szintje.

– A hosszú távú adatok azt mutatják, hogy a következő években nem fog csökkenni a csapadék mennyisége a Kárpát-medencében, viszont – és ez okozza a gondot – az eloszlása igen. Nyáron és tavasszal kevesebb lesz a csapadék, továbbá az esőzések is intenzívebbek lesznek.

Nyíregyháza térségében ugyanúgy le fog esni évente a közel 600 milliméternyi csapadék, de ez nem a növények tenyész­időszakában hullik majd, ami gondokat okozhat a mezőgazdaságban

– árulta el dr. Vass Róbert, akit a folyószabályozások hatásairól is kérdeztünk.

Az 1863-as árvíz kapcsán sok szakemberben felmerült, hogy a katasztrófának köze lehet a Tisza szabályozásához, hiszen a munkálatok során a hatalmas árteret leválasztották a folyóról. A Nyírség is sokkal üdébb volt az 1960-as évekre befejezett lecsapolások előtt. Nagyon fontos, hogy a folyókat nem csupán ármentesítették, hanem a folyómedreket is szabályozták. A Tisza hossza a harmadával csökkent, ezzel pedig megnőtt a vízsebesség, ami miatt a Tisza jelentősen mélyítette a medrét.

A vízügyi adatokban megfigyelhető mínusz kétméteres szint erre vezethető vissza, hiszen a nullpontot még a tizenkilencedik században határozták meg – mesélt a folyószabályozások hatásairól dr. Vass Róbert, aki felhívta a figyelmet, hogy a mélyre került folyók miatt az árvizek a holtágakat sem érik el, ez a folyamat a csapadékszegény időszakokkal kiegészülve súlyosbítja az aszályokat, és komoly károkat okozhat a mezőgazdaságban.

Óriási kihívás

Dr. Vass Róbert elmondása szerint az aszályos időszakokkal szemben az öntözés jelentheti a megoldást, de a szükséges vízmennyiség tárolása óriási kihívások elé állítja a szakembereket.

A Keleti-főcsatorna sem véletlenül épült meg, s arra is vannak tervek, hogy a Tisza vizét elhozzák a Nyírség keleti peremén, s a Berettyón keresztül visszajuttassák a Tiszába.

– Elképzelések tehát vannak, de komoly gondot jelent a víz tárolása, hiszen az Alföldön nagyon sekély területeken kellene hatalmas mennyiségű vizet tárolni, ami a párolgás miatt nem kivitelezhető. A hegyvidéki területeken, völgyzáró gátak mögött lenne a legideálisabb a víztárolás, de Magyarország földrajzi adottságai ezt csak nagyon korlátozott mértékben teszik lehetővé.

– Sokszor olvashatjuk, hogy mennyi eső átfolyik az országon, de víztározók híján ezt a mennyiséget nem tudjuk hasznosítani – ismertette az öntözővíz tárolásának nehézségeit dr. Vass Róbert, aki szerint a Tisza-tónál háromszor nagyobb területet kellene ahhoz elárasztani, hogy mindenhová eljuthasson az éltető víz.

MI