Mindent a mezőgazdaságról

Az online kitöltési szakasszal, június 5-én kezdődött el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020, melynek célja a jelenlegi mezőgazdasági „térkép” megrajzolása, valamint a jövőbeni hazai és nemzetközi döntések előkészítésének segítése.

Kötelező az adatszolgáltatás

– A kapott adatok alapjaiban befolyásolják majd a következő évek mezőgazdasággal kapcsolatos döntéseit, a forrásfelhasználást, ezért a pontos válaszadás a mezőgazdaságban dolgozók kiemelt érdeke – hangsúlyozta Tóth Péter, és hozzátette: az adatgyűjtés az EU tagállamaiban jogszabály alapján kötelező, és része a FAO (Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet) világcenzusának.

A KSH mezőgazdasági statisztikai osztály statisztikai tanácsadója a keddi, nyíregyházi sajtótájékoztatón elmondta, a KSH az árutermelő gazdaságokról gyűjt információkat. Azokról, amelyek mezőgazdasági tevékenységet végezhetnek, vagyis szerepelnek a KSH mezőgazdasági regiszterében, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vagy egyéb szervezet adatbázisában.

– A népszámlálások után a második legtöbb embert érintő felmérést összesen csaknem 750 ezer címen végzik el, emellett a mezőgazdasági tevékenységet folytató cégeknek is kötelező a teljes körű adatszolgáltatás – említette Tóth Péter, aki felsorolta, hogy a felmérésben adatokat kérnek többek között a növénytermesztési jellemzőkről, az állatállományról, az ágazatban dolgozókról, illetve az épületekről, a trágyázási módszerekről, továbbá az agrárdigitalizációról is, azaz milyen digitális eszközöket használnak, végeznek-e precíziós gazdálkodást.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hazai, teljes körű, országos összeírást a koronavírus-járvány miatt két részletben végzik. A kérdőívet az érintettek június 30-áig tölthetik ki online. Azokat az egyéni gazdálkodókat, akiket nem kértek fel az elektronikus válaszadásra, szeptember 19-e és november 22-e között a számlálóbiztosok keresik fel. Tóth Péter kiemelte: nagyon szigorú az adatbiztonság, egyedi adatok nem kerülhetnek ki, névtelen és összesített statisztikát publikálnak csak. Az előzetes adatokat várhatóan már a jövő év elején, év végére pedig elkészül a részletes statisztika.

Kiemelkedő a szerepünk

– Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen fontos az Agrárcenzus, mert az agráriumban betöltött szerepe is kiemelkedő. A megye gazdasági teljesítményének 10 százalékát a mezőgazdaság adja, az ország agráriumának teljesítményéhez pedig 8 százalékkal járulunk hozzá, miközben a népességi arány mindössze 5,7 százalék – erről már Malakucziné Póka Mária, a mezőgazdasági adatgyűjtések főosztályának vezetője beszélt.

A megye agráriumának teljesítményét vizsgálva kiderült, hogy az adatfelvételi címek 12 százaléka is megyénkben van. Azaz 89 255 kérdőívet fognak a megyében kitölteni (44 ezren önkitöltéssel). Kiemelt egyéni gazdaság 526 található a megyében, s a 429 körzetben 429 számlálóbiztos járja majd a megyét és veszi fel az adatokat ősszel.

A korábbi statisztikákból megtudhattuk, hogy 2010-től 2016-ig 40 ezerről 29 ezerre csökkent az egyéni gazdálkodók száma megyénkben, de egyre több a nagygazdaság. A növénytermesztéssel foglalkozók száma 2016-ban már elérte a 56,9 százalékot, azonban csökkent az állattartás aránya.

– A megyében a mezőgazdaságból élők több mint 62 százaléka már elmúlt 65 éves, s mindössze 6 százalékuk 35 év alatti. A mostani Agrárcenzus választ ad arra is, hogy ezen a téren volt-e elmozdulás, ahogy megtudhatjuk, hogy a mezőgazdasági végzettségben van-e változás. Korábban 29 százalék rendelkezett alap-, közép- vagy felsőfokú (mindössze 4 százalék) szakirányú végzettséggel, míg 72 százalékot tett ki a gyakorlati tapasztalattal rendelkezők aránya – sorolta a főosztályvezető s megjegyezte: az ő tudásuk nem lebecsülendő, sőt!

BM