„Kevésbé tűnhetett melegnek az idei július”

Az utóbbi években, nyár derekán megszokott hosszan tartó forrósághoz viszonyítva kevésbé tűnhetett melegnek az idei július, ugyanakkor 20-21°C-os átlaghőmérséklete a harminc éves átlagnak éppen megfelelt. A napi csúcsértékek általában 25-30 fok között alakultak, 2-10 alkalommal mértünk ennél néhány fokkal magasabbat, ennyi volt tehát a „hőségnapok” száma. Forró-, azaz 35 fok feletti csúcsértékű napra nem volt példa megyénkben a hónap során, 20°C-nál hűvösebb is csupán egy-egy borongós, csapadékos napon fordult elő. Az éjszakák jobbára enyhék voltak, 12-17 fok között állt be a napi minimum, a hónap derekán viszont akadt néhány frissebb, 10°C körüli hajnal.

A hőmérsékleti szempontból szélsőségektől mentes időszak azonban nem volt eseménytelen, több ízben érték el légörvények és ezek frontjai térségünket, visszavetve a felmelegedést és sokfelé okozva jelentős csapadékot. Július a kontinensen uralkodó nyomási és áramlási viszonyok tekintetében a júniusról ismerős elrendeződést mutatta, erős csapadékhajlama térségünkben az egész hónapban kitartott. Ismét többfelé fordult elő heves zivatar, melyet felhőszakadás, ritkábban jégeső, szélvihar kísért. Mivel a havi csapadékösszeg zöme záporos jellegű eseményekből származott, s csak ritkábban érkezett nagy területeket áztató, csendes eső, a csapadék térbeli eloszlása a nyárra jellemző rapszodikus mintázatot adta.

Megyénkben a legnagyobb hozamok elérték a 140-150mm-t, mely szemléletesebben fogalmazva másfél hektoliter víznek felel meg a talajfelszín minden egyes négyzetméterén. Néhol egyetlen nap, vagy akár néhány óra leforgása alatt összegyűlt 60-70mm esővíz, a felhőszakadások által érintett területeken átmenetileg a belvíz is újra megjelent. Ellenpontként egy-egy kisebb körzetben a teljes havi mennyiség sem érte el a 40-45mm-t, ezeken a helyeken az átlagnál szárazabb júliust zártak.

A jellemző ezzel együtt is a csapadékbőség volt, melyet intenzív fejlődéssel háláltak meg a kapás és kertészeti állományok. Az aratók munkáját sajnos sokfelé nehezítette, időben hátráltatta a felázott talaj, valamint a betakarított gabona minőségét is hátrányosan érintette a túl sok nedvesség. A legtöbb mezőgazdasági kultúra számára – bár július az átlagos hőmérséklet mellett mérsékelt pozitív anomáliával zárt napfénytartam terén – egy napfényben és meleg napokban bővelkedő, akár az átlagosnál szárazabb, legfeljebb átlagosan csapadékos augusztus jönne jól, hogy az őszi betakarítás idejére a jelenleg igen magas terméspotenciálok realizálódhassanak.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI

Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ