Ártalmas a légi szúnyoggyérítés?

2020.08.05. 14:00

Repcsivel a szúnyogok ellen – Miért tiltják a légi gyérítést?

A légi permetezés nem válogat: a szúnyogok mellett egyéb, hasznos rovarokat is elpusztít.

Az NNK 180 napra újból engedélyezte a légi szúnyoggyérítést

Forrás: illusztráció / shutterstock

Az elmúlt hónapokban sok bosszúságot okoztak a csípőszúnyogok, melyek elszaporodása ellen folyamatosan küzdenek a szakemberek. Az uniós normatívának megfelelően az idén megtiltották a légi úton kijuttatható kémiai irtószerek használatát, de a Nemzeti Nép­egészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra engedélyezte a légi gyérítést a deltametrin és piretrin hatóanyag-tartalmú szerekkel. Az NNK mindezt azzal indokolja, hogy hazánkban több idegen, invazív szúnyogfaj jelent meg, melyek trópusi betegségek hordozói lehetnek. A jelenlegi felmérések alapján azonban nem beszélhetünk járványhelyzetről, a befogott rovarokban nem mutattak ki emberre veszélyes betegségeket. A légi gyérítés azonban nem válogat, s a csípőszúnyogok mellett számos egyéb, hasznos rovart és ízeltlábút is elpusztít. A légi szúnyogirtás hatékonyságáról és a jövő hatékonyabb módszereiről Török Edinával, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával beszélgettünk, aki elmondta, a kutatóközpont ellenzi a kémiai szúnyoggyérítést, helyette a biológiai védekezést javasolják.

Nem csak a szúnyogokra hat

– A vegyszerek nem szelektívek, nemcsak a kétszárnyúakra, hanem a beporzókra, biológiai védekezésben szerepet játszó ízeltlábúakra is negatívan hatnak. Érthető módon az emberek nem tolerálják a szúnyogcsípéseket, de azt el kell mondani, hogy a nyugati társadalmakban és az USA-ban is csak akkor alkalmaznak légi szúnyoggyérítést, ha a maláriához vagy dengue lázhoz hasonló veszélyes betegség fenyeget, és járványhelyzet alakul ki. Más esetekben a lárvatenyészhelyek larvicid kezelését alkalmazzák (Bacillus thuringiensis (BT) toxinját), a városok belsejében pedig a melegködös módszert vetik be – tudtuk meg Török Edinától, aki a feltérképezés és a szúnyoglárvák elleni védekezés fontosságát is hangsúlyozta.

– A lárvákat specifikus biológiai szelektív anyaggal kellene irtani, melyek más élőlényekre nem veszélyesek. Ehhez persze fel kell térképezni a pangó vizeket, szúnyogtenyészhelyeket, melyekben a nagy esőzések után, a meleg időben kifejlődnek a lárvák. A vegyi anyagok más szúnyogfajokat is elpusztítanak, például az árvaszúnyogokat, melyek egyáltalán nem csípnek, s nélkülük a tavaink elalgásodnának, eutrofizálódnának – emelte ki a szakember, hozzátéve, a légi gyérítés hatékonyságáról sajnos nincsenek publikált eredmények, pedig több kutató is végzett ezzel kapcsolatos kutatásokat.

Lesújtó eredmények

– A gyérítés előtt lepedőket terítettek ki, és a permetezés után megvizsgálták az elpusztult rovarokat. Az eredmények lesújtóak, hiszen a száz lehulló rovarból mindössze egy volt csípőszúnyog. Az eredményeket sajnos nem publikálták, így nem lehet rájuk hivatkozni, de az Ökológia Kutatóintézet azt szeretné, ha vizsgálnák ezeket a folyamatokat. Már az ilyen egyszerű kísérletek, mint az imént említett lepedős kutatás is nagyon hasznos tapasztalatokkal szolgálnak, de ezeket mindenképpen publikálni kell ahhoz, hogy rávilágíthassunk a kémiai szerek káros hatására – árulta el a szakember, hozzátéve, ne várjuk, hogy a csípőszúnyogok teljesen eltűnjenek, hiszen nélkülük nem lennének denevérek, madarak, és egy olyan láncreakció indulna el, ami az egész ökoszisztémára negatív hatást gyakorol.

MI

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában