2020.08.05. 14:00
Repcsivel a szúnyogok ellen – Miért tiltják a légi gyérítést?
A légi permetezés nem válogat: a szúnyogok mellett egyéb, hasznos rovarokat is elpusztít.
Az NNK 180 napra újból engedélyezte a légi szúnyoggyérítést
Forrás: illusztráció / shutterstock
Az elmúlt hónapokban sok bosszúságot okoztak a csípőszúnyogok, melyek elszaporodása ellen folyamatosan küzdenek a szakemberek. Az uniós normatívának megfelelően az idén megtiltották a légi úton kijuttatható kémiai irtószerek használatát, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 180 napra újra engedélyezte a légi gyérítést a deltametrin és piretrin hatóanyag-tartalmú szerekkel. Az NNK mindezt azzal indokolja, hogy hazánkban több idegen, invazív szúnyogfaj jelent meg, melyek trópusi betegségek hordozói lehetnek. A jelenlegi felmérések alapján azonban nem beszélhetünk járványhelyzetről, a befogott rovarokban nem mutattak ki emberre veszélyes betegségeket. A légi gyérítés azonban nem válogat, s a csípőszúnyogok mellett számos egyéb, hasznos rovart és ízeltlábút is elpusztít. A légi szúnyogirtás hatékonyságáról és a jövő hatékonyabb módszereiről Török Edinával, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával beszélgettünk, aki elmondta, a kutatóközpont ellenzi a kémiai szúnyoggyérítést, helyette a biológiai védekezést javasolják.
Nem csak a szúnyogokra hat
– A vegyszerek nem szelektívek, nemcsak a kétszárnyúakra, hanem a beporzókra, biológiai védekezésben szerepet játszó ízeltlábúakra is negatívan hatnak. Érthető módon az emberek nem tolerálják a szúnyogcsípéseket, de azt el kell mondani, hogy a nyugati társadalmakban és az USA-ban is csak akkor alkalmaznak légi szúnyoggyérítést, ha a maláriához vagy dengue lázhoz hasonló veszélyes betegség fenyeget, és járványhelyzet alakul ki. Más esetekben a lárvatenyészhelyek larvicid kezelését alkalmazzák (Bacillus thuringiensis (BT) toxinját), a városok belsejében pedig a melegködös módszert vetik be – tudtuk meg Török Edinától, aki a feltérképezés és a szúnyoglárvák elleni védekezés fontosságát is hangsúlyozta.
– A lárvákat specifikus biológiai szelektív anyaggal kellene irtani, melyek más élőlényekre nem veszélyesek. Ehhez persze fel kell térképezni a pangó vizeket, szúnyogtenyészhelyeket, melyekben a nagy esőzések után, a meleg időben kifejlődnek a lárvák. A vegyi anyagok más szúnyogfajokat is elpusztítanak, például az árvaszúnyogokat, melyek egyáltalán nem csípnek, s nélkülük a tavaink elalgásodnának, eutrofizálódnának – emelte ki a szakember, hozzátéve, a légi gyérítés hatékonyságáról sajnos nincsenek publikált eredmények, pedig több kutató is végzett ezzel kapcsolatos kutatásokat.
Lesújtó eredmények
– A gyérítés előtt lepedőket terítettek ki, és a permetezés után megvizsgálták az elpusztult rovarokat. Az eredmények lesújtóak, hiszen a száz lehulló rovarból mindössze egy volt csípőszúnyog. Az eredményeket sajnos nem publikálták, így nem lehet rájuk hivatkozni, de az Ökológia Kutatóintézet azt szeretné, ha vizsgálnák ezeket a folyamatokat. Már az ilyen egyszerű kísérletek, mint az imént említett lepedős kutatás is nagyon hasznos tapasztalatokkal szolgálnak, de ezeket mindenképpen publikálni kell ahhoz, hogy rávilágíthassunk a kémiai szerek káros hatására – árulta el a szakember, hozzátéve, ne várjuk, hogy a csípőszúnyogok teljesen eltűnjenek, hiszen nélkülük nem lennének denevérek, madarak, és egy olyan láncreakció indulna el, ami az egész ökoszisztémára negatív hatást gyakorol.
MI