Inczédy-díj

2020.09.29. 17:30

Nyíregyháza marad a szíve csücske

Dr. Szilágyi Attila nevéhez fűződik a kardiológiai rehabilitációs szakellátás meghonosítása a megyei kórházban.

– Minden napra van új feladat, van új cél, amiért dolgozunk – vallja az idei Inczédy-díjas dr. Szilágyi Attila kardiológus főorvos. Nyíregyháza közgyűlése kimagasló tevékenységért, megbecsülése jeléül adományozza oda minden évben az elismerést, amelyet egy olyan orvos vehetett át az idén, akinek sok-sok éven át „szívügye” volt a város.

Óriási ugrás az ellátásban

– A szív- és érrendszeri betegségek, az infarktus felismerése és kezelése óriási teher az egész világon, ugyanakkor óriási kihívásokat is jelent a tudományban. A különböző beavatkozásoknak köszönhetően az egykor tragédiával végződő szívroham túlélési esélye sokat javult, a betegek jelentős részét meg lehet menteni, de még így is évente 50-60 ezer ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben, ami kétszerese az uniós országok átlagának. Az 1970-es évek végéig egy menthető, infarktusos beteg több napon át infúziós kezeléseket kapott, hetekig tartó ágynyugalomban épülhetett fel szoros orvosi kontroll mellett, ma már a szívkatéteres laborokban villámgyorsan diagnosztizálják, és ha szükséges, megnyitják az elmeszesedett elzáródott eret, amellyel meg lehet akadályozni a szívizomelhalást, majd a beavatkozást követően 4-5 nap múlva távozhat is a beteg a kórházból.

Hatalmas lépés ez, ezzel együtt hazánkban továbbra is a halálozási okok között dobogós helyen állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a férfiaknál és nőknél is 17-18 százalék. A nőknél a meno­pauzáig ritkábban fordul elő a szívroham, hormonális védettséget élveznek, de azt követően ugyanolyan arányban bekövetkezhet a tragikus esemény náluk is – hívta fel a figyelmet a kardiológus.

Rábeszélték, hogy folytassa

Dr. Szilágyi Attila főorvos 1978-ban diplomázott a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, ezt követően a nyíregyházi megyei kórház III. számú belgyógyászati osztályán állt munkába. Belgyógyászati szakvizsgáját 1983-ban tette le, 1991-ben a kardiológiai szakvizsgát.

Nyíregyházán a Szív Klubot 1988-ban hívta életre, amelynek máig a legfontosabb célja: a lakosság megfelelő tájékoztatása és a kardiológiai betegségeken átesett emberek közösségi rehabilitációja. A kardiológiai rehabilitációs szakvizsgát 2009-ben tette le, nevéhez fűződik az ilyen irányú rehabilitációs tevékenység meghonosítása a megyei kórházban. Az ambuláns ellátásban nyugdíj mellett is folyamatosan dolgozott, mindaddig Nyíregyházán, amíg Egerbe nem költözött. Szilágyi főorvos fia a Heves megyei városban él, apja nyomdokait követte kardiológus orvos az egri központi kórházban.

– Így legalább együtt lehetek a két unokámmal, élvezhetem a nagyszülői örömöket is. S bár úgy terveztem, hogy nem folytatom a kardiológiai munkát, az egriek mégiscsak rá tudtak beszélni, hogy heti két alkalommal vezessem a kardiológiai rehabilitációs szakrendelést. Szeretem a munkám, nem tudtam nemet mondani a felkérésre – mondta a doktor.

Magyarországon a kardiológiai szakmai ellátottság európai színvonalú. Mind a prevencióban, mind a rehabilitációban a széles körű, sok embert elérő felvilágosítás tovább javíthatna a rossz statisztikáinkon

– tette hozzá.

Megelőző csapás

– Ha megkérdezik, hogy mi okozza az infarktust, a válasz, hogy nem tudjuk. Sokkal fontosabb kérdés, hogy mi minden vezethet infarktushoz. Nyolc vagy inkább kilenc rizikófaktort emelünk ki. A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a dohányzás a halálos négyes! Ezt követi a túlsúly, a mozgásszegény életmód, a stressz, valamint a hozott hajlam. Életmódváltással megelőző csapást lehet mérni számos népbetegségre, az infarktusra is! Ugyanis ha a koleszterinszintet le lehet csökkenteni, a vérnyomást stabilan sikerül tartani, az infarktus rizikója csekély marad.

Dr. Szilágyi Attila | Fotó: Szarka Lajos

– Emlékszem az első szív klubos foglalkozásokra, amelyekre a kórházi műszak után rohantam a Városmajori Művelődési Házba, telt házas előadásokat tartottunk, olyan neves professzorokkal anno, mint dr. Béres József. Abban az időben nem volt internet, nem voltak egészségügyi honlapok, az információk legfőbb forrása az orvos volt. Ez ma már furcsának tűnhet, de megnyugtatok mindenkit, hogy ezen a szédületes internetes hírsztrádán, ha a hiteles forrást keresik, kérdezzék továbbra is az orvosokat!

– Nyugaton a menedzserbetegség megelőzésében évekkel előttünk jártak, hamarabb szembesültek a betegség társadalmi-gazdasági hátrányaival, ezért több energiát fordítottak a prevencióra. Hozzánk később érkezett el ennek igénye és a lehetőség is, de sajnos az egészségügyi ellátás során a rendelőkben soha nem volt elegendő idő a betegek oktatására, felvilágosítására. Ma sincs. A klubokban volt idő erre. Ott sokkal hamarabb megnyíltak a betegek. Egy jól összeszokott, családias közeg alakult ki, ahol őszintén megosztották a problémáikat, hiszen minden kialakuló betegségnek megvan az oka, a fizikai tüneteken túlmutató háttere – jegyezte meg a doktor, akinek számtalanszor feltették a kérdést: „Főorvos úr, hogyan vigyáz a szívére?”

Soha nem késő váltani

– Soha nem titkoltam, hogy az édességek a gyengéim, és igazán szerencsés alkat vagyok, hogy ez nem látszik meg rajtam. Mellettem szól, hogy soha sem dohányoztam. Nem vagyok rest biciklire pattanni sem. A bükki hegyekben most aztán van lehetőségem lejtőn le- és feltekerni. Jólesik! De akinek nincs ideje testedzésre, már napi 30 perc tempós séta is sokat számít – mondta a „szívdoktor”, aki szerint soha sem késő egészséges életmódra kapcsolni.

Akik pedig már átestek egy infark­tuson, ne folytassák korábbi életvitelüket, térjenek át, és tartsanak ki egy egészségesebb mellett!

Kanalas Ottilia

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában