Új világ köszöntött be

Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes elnöke a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk után 1990. szeptember 30-ra tűzte ki a helyhatósági választások első fordulóját. Országszerte 8559 polgármesterjelölt, 48 939 kislistás képviselőjelölt és 12 841 egyéni választókerületi képviselőjelölt indult 42 párt, 647 társadalmi szervezet, 12 kisebbség és 447-féle koalíció támogatásával. A második fordulót október 14-én tartották.

Megcsappant a lelkesedés

A választásokon a szavazásra jogosult polgárok száma 7 868 286 volt. Az első fordulóban 3 162 228-an szavaztak (40,18%), a második fordulóban 1 427 360 választó járult az urnákhoz (28,94%). A Kelet-Magyarország október 16-ai számában megjelent:

Ezúttal még annyian sem mentek el szavazni, mint az első fordulóban. A megválasztott képviselők és polgármesterek településük lakosságának körülbelül negyedét érezhetik maguk mögött.

Pedig az előzetes közvélemény-kutatási eredmények arról szóltak, hogy akár 50 százalékos részvételi arány is várható. Ehhez képest Olaszországban 86, Nagy-Britanniában 56, Lengyelországban 42 százalékos volt a szavazók aktivitása az 1990-es helyhatósági választásokon.

Nyíregyházán a húsz egyéni választókerületben megválasztott képviselő mellett tizenkilencen a pártok listájáról jutottak a testületbe. Az MDF-listáról Hamvas László, dr. Barabás Gyula, dr. Dolinay Tamásné, dr. Pethő Ágnes és Fesztóry Tibor, a KDNP-listáról dr. Szilágyiné Császár Terézia és Szilágyi István, az MSZP-listáról dr. Baja Ferenc, Sárdi Sándor és dr. Szigligeti Péter, az SZDSZ-listáról Poroszka Ottó, Petrilla Attila és Bartha László, a Fidesz-listáról Kozák György, Vattamány Zsolt, Kozák Borbála, Daragó László, Parragh Dénes és Seszták Oszkár került be.

– Nagyon fiatal, huszonöt éves voltam akkor. Váratlanul ért, hogy megnyertük a választást – reagált megkeresésünkre Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke.

– A választópolgárok bizalma olyan energiákat szabadított fel a közösségünkben, hogy helyt tudtunk állni és komoly eredményeket értünk el abban a ciklusban. A változó jogszabályi környezetben jelentősen átalakultak a közszolgáltatások. Ez egy érdekes, impulzív, tanulással teli időszak volt. Visszakaptuk az önállóságot, a saját bevétellel is gazdálkodhattunk. A hozzám hasonlóan a Fidesz-listáról bekerült Vattamány Zsolt volt a legfiatalabb a csapatban, a méltányolható politikai pályafutása jelentős részeként 2010–2019-ig Erzsébetváros polgármestereként tevékenykedett.

Jóformán nagyítóval kell keresni azokat a szabolcs-szatmár-beregi településvezetőket, akik 30 éve is elnyerték a választópolgárok bizalmát, és manapság regnálnak a posztjukon. A gyulaházi Bardi Béla 22 esztendősen lett tanácselnök, és azóta egyhuzamban 45 éve irányítja a községet úgy, hogy eközben sosem volt egyetlen kihívója sem.

Országos viszonylatban a legrégebben hivatalban lévő polgármester továbbra is a 82 esztendős Pásztor Béla, aki 1965 (!) óta irányítja a Pest megyei Veresegyházat. Őt követi Bardi Béla. Az apagyi Kiss István, az őri Hódi Miklós, a nyírtéti Révész Dezső, a teremi Csák István, a nagyhódosi Krakkó Adolf, a nagyszekeresi Karácsony Sándor, a rápolti Petrik István és a nyírlugosi Hovánszki György is három évtizede látja el a polgármesteri teendőket.

Poros faluból élhető város

– Vállalkozó voltam előtte, és mivel többen felkértek és támogattak, ezért jelölt lettem, amivel elkezdődött a politikai pályafutásom – mondta Hovánszki György, aki 2000-ben a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján Polgármesteri Ezüstlánc díjat vehetett át.

– Az volt a célom, hogy a poros faluból egy élhető település legyen. Most minden megtalálható nálunk, amire egy 4 ezres kisvárosnak szüksége lehet. Tartalmas, kihívásokkal teli, gyümölcsöző három évtized van mögöttünk, és nem bántam meg, hogy annak idején elfogadtam a felkérést. Az itt élők és a településünkről elszármazottak is büszkék lehetnek Nyírlugosra.

Kapcsolódó jegyzetünk: Mesterek és jó tanácsok

LTL