Minden nemzetiség nagy érték

A sváb hagyományokat őrző és a továbbadó közösség őseik szorgalmát, kitartását állítja a ma élők elé példaként, összefogásuknak pedig újabb kézzelfogható bizonyítéka van: a Sváb Liget elnevezésű közösségi tér.

Sikeres pályázatok

– Az épületet 2015-ben vásárolta meg az önkormányzat, és több sikeres pályázatnak köszönhetően sikerült felújítani a régi parasztházat, elkészíteni az udvaron álló filagóriát és a Szent Vendelt ábrázoló képoszlopot – mondta a szerdai ünnepélyes átadáson Csisztu Miklósné, a helyi német nemzetiségi önkormányzat elnöke.

A nemzet nagy érték

– Az embereknek az életüket közösségekben kell élniük, és legyen szó vallási, nemzetiségi vagy civil közösségekről, a kormány ehhez minden támogatást megad – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és hozzátette: a nemzet érték, ahogy érték azon belül minden nemzetiség. – A magyarországi németektől sok mindent tanulhatunk, a kultúrájuk, munkabírásuk és igényességük nélkül szegényebbek lennénk. Szükség van rájuk, ahogy minden nemzetiségre, és a kormány ezt jól tudja.

– Három olyan területet jelöltünk meg, amelyeket a megmaradásuk érdekében fejleszteni, ápolni kell: ezek az anyanyelvi környezet, az iskolai, óvodai nevelés, illetve kultúraápolás, illetve az egyházak – mondta Soltész Miklós, aki arról is beszélt, hogy jövőre 1,6 milliárd forintra pályázhatnak a kisebb nemzetiségi önkormányzatok. A civil szervezeteket érintő pályázatokat már kiírták – erre a célra 450 millió forint áll rendelkezésre –, a következő hetekben pedig folyamatosan nyílnak meg az ezzel kapcsolatos pályázati lehetőségek.

Szerették a települést

– Az apai nagyapám ebben az utcában született, így erős a személyes kötődésem a településhez, a svábokhoz – mondta az ünnepségen dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, aki ugyancsak a közösségek erejét emelte ki.

– A hétköznapokon az egyéni teljesítmények vannak inkább jelen, ünnepekkor viszont a közösségek szerepe domborodik ki. A sváb ősök az igényességükkel vívták ki a település lakosságának tiszteletét: igényesek voltak magukra, a portájukra, a munkájukra. Őrizték a hagyományaikat, szerették ezt a települést, ahogy azt az országot is. Azután jött két sors-

tragédia: a II. világháború után elhurcolták, később kitelepítették őket. De sokan megmaradtak, s továbbviszik őseik tudását, gondolkodásmódját. Ezért is fontos ez a ház, a filagória és a képoszlop, amelyekkel látszólag a múltnak állítunk emléket, de amelyekkel a jövőért dolgozunk – tette hozzá dr. Vinnai Győző.

A megmaradás záloga

– A nemzetiségek, így nálunk a svábok, megpróbálják őrizni és továbbadni a hagyományaikat, de ahogy őrölnek a történelem kerekei, ez egyre nehezebb – így fogalmazott Berecz János, Gávavencsellő polgármestere, aki a megmaradás egyik zálogának a fiatalokat nevezte. Azt mondta, támogatni kell őket, és munkahelyeket teremteni, hogy úgy érezzék: érdemes helyben maradni, mert itt is lehet boldogulni.

Az ünnepségen a jövőt szimbolizálva két hársfát ültettek el a vendégek, a német nemzetiségi önkormányzat korábbi elnökét, Rusz Péternét pedig Rozmaring-díjjal tüntették ki.

SZA