Munkalehetőség is van a vidéki életformában

A vidéken élő hátrányos helyzetű embereket támogatja a Családi Porta­program – Szociális Földprogram, amely lehetőséget nyújt a családok konyhakertjeinek megműveléséhez, hozzájárul a kisállattartási gyakorlat megerősítéséhez, az önellátás alapjainak megszilárdításához. A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság pénteki sajtótájékoztatóján betekintést nyerhettünk a pályázat részleteibe, és Milotán a program korábbi eredményeit is megismerhettük a sikeres pályázók élménybeszámolóiból. A milotai rendezvényen jelen volt Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár is.

Kitörhetnek a szegénységből

Milota polgármestere, Bunna Istvánné a pénteki sajtóeseményen elmondta, a település 2014 óta folyamatosan pályázik a programra, amelyben már 106 hátrányos helyzetű család jutott előnevelt csirkéhez, az állatok tartásához szükséges takarmányhoz, de vetőmagot és palántákat is vásároltak, hogy minél több konyhakertet hozhassanak létre.

A gazdálkodás tanulható

– Az idén is sikeresen pályáztunk, az elnyert összegből ezúttal is előnevelt csirkét és takarmányt vásárolunk, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a Családi Portaprogramban nemcsak a gazdálkodás „alapanyagait” kapják meg a hátrányos helyzetűek, de egy képzés keretében a növénytermesztés és a kisállattartás szakmai alapjait is elsajátíthatják – tudtuk meg Bunna Istvánnétól.

Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár kiemelte, a szociális földpályázat immár 25 éves, de az idén az igényeknek megfelelően számos ponton megújul.

– Tavaly 180 millió forint volt a pályázat országos keretösszege, de – részben a pandémia miatt – egyre nagyobb szükség van a konyhakertekre, ezért megnöveltük az erre fordítható forrást.

A tudatosság egyre jellemzőbb a családokra, mert az önellátás nemcsak az anyagiakban jelent segítséget, hanem így mindenki tudja, mi kerül a családi asztalra.

További újdonság, hogy már nem csupán a hátsó kertet, hanem a teljes portát bevonhatják az igénylők a pályázatba – ismertette a megújult program elemeit a helyettes államtitkár, hozzátéve, a gazdálkodáshoz tudás is kell, ami kis szorgalommal megszerezhető.

Kiutat mutatnak a családoknak

– Egy komplex stratégiával küzdünk a szegénység ellen, de nemcsak egyszeri támogatásokat szeretnénk a rászorulóknak adni, hanem kiutat és olyan programokat, melyekben a szakemberek újat mutathatnak a családoknak. Nem mindenki tud gazdálkodni, ezért a kitörés egyik módja, hogy olyan tudást szerezzenek a pályázók, melyet a saját hasznukra fordíthatnak. A Családi Portaprogram – Szociális Földprogramnak köszönhetően az elmúlt években mintegy 1 millió ember tudott kitörni a szegénységből, melyből több mint 300 ezer gyermek. Ez még nem jelenti azt, hogy megállhatunk, tovább kell dolgoznunk, és újabb családokat kell bevonunk.

A program jövőre 240 milliós keretösszeggel indul, melyből több mint 6 ezer családot szeretnénk elérni

– mondta Langerné Victor Katalin, majd hozzáfűzte: egy család akár 60–80 ezer forintot is kaphat, amennyiben vállalja a portája infrastruktúrájának felújítását, hiszen az állatokat tartani kell valahol, a kerítéseket és az ólakat rendbe kell tenni.

– A Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság a renováláshoz is támogatást nyújt a családoknak, melyhez külön keretet biztosítunk. További újdonság, hogy közösségi rendezvények szervezését várjuk el, a családok helyi közösségben mutassák be, mit értek el, és tartsanak a pályázat többi résztvevőjével közös találkozókat, programokat – hívta fel a figyelmet Langerné Victor Katalin.

Tanodák és szakkollégiumok

Sztojka Attila főigazgató kiemelte, a szegénység elleni küzdelem lényege, hogy mindenkinek megteremtsük a méltó emberi életet.

– Esélyt és támogatást kell nyújtanunk ott, ahol erre a legnagyobb szükség van. Az elmúlt tíz évben a szociális földprogram volt a küzdelem egyik legfontosabb eleme, de ezenfelül számos kezdeményezés van még a megyében: a Biztos Kezdet Gyerekházak, a tanodák, a szakkollégiumok és az ösztöndíjak mind elősegítik azt, hogy az emberek leküzdhessék a szegénységet. Tavaly a projektben 2500 család vett részt, ők több mint 45 ezer kisállatot neveltek föl – részletezte a főigazgató.

Sok pénzt takarítanak meg

A rendezvényen a porta­program résztvevői is megosztották tapasztalataikat a jelenlévőkkel. Lukács József elmondta, zöldségeket ter­mesztenek, és csirkét, tyúkot is nevelnek, ami óriási segítség a mindennapokban, hiszen szegényes körülmények között élnek.

– Sok pénzt megtakarítunk, hiszen a felsorolt dolgokat nem kell megvásárolnunk. További előny, hogy a gyermekeink látják, hogyan dolgozunk, és ők is megtanulhatják a gazdálkodás csínját-bínját – mesélte a kétgyermekes apuka.

Tejfel Róbert, a helyi roma kisebbség elnöke elmondta, 25 éve foglalkozik növénytermesztéssel, a helyi termelőket felvásárlóként segíti.

– Bárki fordulhat hozzám szakmai tanácsokért, és remélem, minél több család tudja majd megtermelni a családi asztalra valót – árulta el az elnök. Bár az esős időjárás miatt a konyhakerteket nem csodálhattuk meg, a rendezvény után Tejfel Róbert megmutatta nekünk, hogyan termesztik a zöldségeket a helyiek.

MI