Gimnázium vagy szakma?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) az idén is megvizsgálta a pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait. A szülők véleménye még mindig a legfontosabb szempont a diákok döntésében, de egyre nagyobb a barátok ráhatása is a választás folyamatára.

A vizsgálat kérdőívét 10 163 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki. A járványhelyzet miatt az idén nem a tavaszi, hanem az őszi félévben gyűjtötték az adatokat, és nem hetedik, hanem nyolcadik évfolyamos általános iskolai tanulókat kérdeztek meg.

A szülők véleménye az első

A felmérésből kiderül, hogy tízből kilenc diák a szüleitől is tájékozódik, 56 százalék osztályfőnöki órán, míg a megkérdezettek 55 százaléka a barátokkal, ismerősökkel is megvitatta a továbbtanulást, tízből három diák pedig az internetet tekinti a pályaválasztás egyik fő információforrásának.

A felmérésben részt vevők 42 százaléka az általános iskola után gimnáziumban tanulna tovább. Százból közel ötvenen szeretnének szakmát szerezni: harmincan szakképző iskolában, tizenheten pedig technikumban vagy szakgimnáziumban tanulnának tovább.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a hagyományokhoz híven több fronton segíti a gyerekeket és szüleiket a pályaválasztásban hasznos, edukációs anyagokkal és önismereti kérdőívekkel

– mondta Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója.

– Reagálva a koronavírus okozta helyzetre, néhány hónapja már elérhető a Szakmavilág applikáció is, így – figyelembe véve a célcsoport mobilapplikációk iránti fokozott érdeklődését – egy igazán izgalmas módszerrel tölthetjük ki az elmaradó edukációs rendezvények miatt keletkezett űrt – hangsúlyozta az igazgató.

Fontos a munka szeretete

A vizsgálat arra is rávilágított, hogy a tanulók olyan foglalkozásokat választanának, amik igazodnak a szüleik legmagasabb iskolai végzettségéhez: a szellemi foglalkozásokat általában a magasabb iskolai végzettségűek gyermekei tartják vonzónak, a fizikaiakat pedig az alacsonyabb végzettségűeké.

Kiemelkedő azon diákok aránya, akik fontosnak tartják, hogy szeressék leendő munkájukat: 55 százalékuk ezt választotta a három legfontosabb szempont egyikeként.

A GVI szerint az adatok alapján kijelenthető, hogy a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolhatják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit.

Jóni Roland is most áll pályaválasztás előtt, kérdésünkre elmondta, mindenképp szakmát szeretne, mert így látja biztosítottnak a jövőjét.

– Rengeteg helyen olvasni, hogy mennyire kevés a jó szakember, és a legjobbakat bizony meg is fizetik a munkáltatók. Az építőiparban sok a hiányszakma, pedig egyre több helyen látom, hogy újabbnál újabb épületeket emelnek, így szerintem a következő években is lesz munka bőven.

Ahhoz nem vagyok elég jó tanuló, hogy egyetemre menjek, de nem is vágyom erre: jobban szeretem, ha másnak is kézzel fogható a munkám eredménye

– mesélte Roland, aki a nagy döntéshez elsősorban szülei tanácsát kérte.

– Ők már régóta dolgoznak, sok mindent megtapasztaltak. Édesapám is az építőiparban tevékenykedik, a mi házunk nagy része is az ő munkája – talán innen is ered az érdeklődésem. A döntés az enyém, de nagyon sokat számít a szüleim véleménye – hangsúlyozta Jóni Roland.

MI