Rántott hernyót?

2021.01.28. 14:00

A „bogaras” finomságoké a jövő?

Egyes kultúrákban évszázados hagyománya van az ízeltlábúak fogyasztásának.

MI

Forrás: illusztráció/shutterstock

Fotós: Shutterstock

Nyíregyháza. Emberi fogyasztásra alkalmas a közönséges lisztbogár lárvájából készült élelmiszer az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint. A lisztbogárlárvából származó készítmények meghatározott tenyésztési és elkészítési feltételek mellett biztonságosak, egészségesek és magas fehérjetartalmúak – indokolja döntését a hatóság.

A bolygó népessége folyamatosan növekszik, a több mint 7 milliárd ember élelmezése pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Az amerikai Meticulous Research elemzése alapján a rovarfehérje-ipar 2030-ra csaknem nyolcmilliárd dollárt érhet, ezért a mezőgazdasági startupok máris megragadták a lehetőséget, hogy minél költséghatékonyabb és eredményesebb rovartenyésztő farmokat hozzanak létre.

Egyes kultúrákban évszázados hagyománya van az ízeltlábúak fogyasztásának, de mindez nekünk, magyaroknak még nagyon távolinak tűnhet.

A rovarfogyasztásról és a tenyésztés kihívásairól dr. Hörcsik Zsolttal, a Nyíregyházi Egyetem docensével beszélgettünk. Elmondta, a fehérje előállítása egyre nagyobb nehézségekkel és költségekkel jár.

Összeomolhat az ökoszisztéma

– A fehérjéhez rengeteg növényi alapanyag kell: annyi növényből, ami a 2-3 ember szükségletét fedező egy kilogramm marhahús előállításához szükséges, legalább tízszer annyi embert lehetne megetetni. Persze nem vagyunk vegetáriánusok, ragaszkodunk a húshoz. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy csirke sem a természetes tápláléktól nő meg cirka egy hónap alatt: szűk helyen tartják őket, és a búzán, valamint egyéb növényeken alapuló takarmányhoz nagy mennyiségű hallisztet kevernek – ismertette az élelmezés egyik problémáját az egyetemi docens, hozzátéve: a halliszt gyártása miatt a tengerek kezdenek kiürülni, óriási gond a túlhalászás, és ez az ökoszisztéma összeomlásához vezet.

Dr. Hörcsik Zsolt kiemelte, a halak vagy akár a szarvasmarha tenyésztéséhez nagy területre és jelentős infrastruktúrára van szükség, ráadásul ezek viszonylag lassan növekednek.

– A világon mintegy kétmilliárd ember táplálkozásának részei a rovarok, aminek az egyik oka az, hogy Európában és Észak-Amerikában az ízeltlábúak csak szezonálisan fordulnak elő, tavasztól nyár végéig vagy kora őszig, és a kultúránktól is távol áll a rovarfogyasztás. A lisztbogár szinte minden földrészen előfordul, könnyedén megoldható a tenyésztése. Bár a cikkekben azt olvasni, hogy mindenféle konyhai hulladékot és étkezési mellékterméket elfogyaszt, ez nem teljesen fedi a valóságot – tudtuk meg dr. Hörcsik Zsolttól, aki hangsúlyozta: mindegyik ízeltlábúfaj speciális táplálékot igényel, és bár vannak mindenevő bogarak, a többségük nem az.

A szakember elmondta, a lisztkukac a rovarevő emlősök és madarak, továbbá kis házi kedvencek kedvelt tápláléka.

Gazdaságosan tenyészthető

– A tenyésztési kultúrája már kialakult, a lárva nagyon gazdag fehérjében, és kevés zsírt tartalmaz. Hazánkban emberi táplálékként még nem megengedett, de ha megfelelően kezelik, akkor lisztet lehet belőle készíteni, ami a fasírtszerű ételekhez használható – tette hozzá dr. Hörcsik Zsolt, majd kiemelte: Magyarországon nem emberi fogyasztásra tenyésztik a lisztkukacot, hanem állati takarmányba kívánják keverni, de jelenleg még nagyon drága.

– Egyelőre többe kerül, mint a szója vagy halliszt, de csak idő kérdése, hogy elterjedjen. A lárvákat kis területen, emeletes polcokon is lehet tenyészteni: egy három négyzetméter alapterületű tenyésztőszekrényben 20 tálca is elfér egymás felett, így máris 60 négyzetméternyi tér áll rendelkezésre. Konyhai hulladékkal azonban csak addig lehet őket táplálni, amíg kisebb mennyiségben gondolkodunk, az ipari méretekhez ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát, és szabványosított táplálék kell nekik – mutatta be az iparág aktuális helyzetét a docens, aki szerint sok probléma lehet még a rovartenyésztéssel, de néhány éven belül 8-10-szeres növekedése lehet az iparágnak.

– A lisztkukac, a sáska vagy a rántva fogyasztott selyemhernyó még sok kultúrában ellenérzést vált ki, a jövőben felmerülhetnek állategészségügyi gondok, tenyésztéssel kapcsolatos problémák, és az emberi anyagcserébe is beavatkoznak a különleges baktériumkultúrájukkal. Ennek fényében még óvatosságra intek mindenkit, de a jövőben biztosan jelentős szerepük lesz az állati és az emberi táplálkozásban – zárta gondolatait dr. Hörcsik Zsolt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában