Évezredes kincsek a földből

Ahogy arról beszámoltunk, nem mindennapi leletekre bukkant egy fábiánházi lakos a szántóföldjén. A nyíregyházi Jósa András Múzeum szakemberei megtekintették a leleteket, és kiderült, hogy egy remek állapotban megmaradt késő bronzkori csákányról, illetve egy hasonló korú füles tokos baltáról van szó.

https://szon.hu/kozelet/helyi-kozelet/bronzkori-csakanyt-talaltak-szantas-kozben-fabianhazan-4771447/

A tárgyakról Nyírő Ádám Artúrral, a Jósa András Múzeum régészével beszélgettünk. Elmondta, a leletek megtalálása azért is szenzációs, mert felfedezőjének fogalma sem volt arról, mekkora kincsre bukkant.

Nem tudta, mit talált

– Rengeteg néhány évtizedes mezőgazdasági eszköz között kallódtak a Kr. e. 1300-ra datálható tárgyak, és csak akkor ébredt rá az úr, hogy mit talált, amikor az egri múzeum kiállításán hasonlókat látott. A megtaláló nevét egyelőre nem áruljuk el, mert az illegális fémkeresősök már néhány adatból is felkutathatják a területet, és félünk, hogy megelőznek minket. A következő hetekben visszatérünk a helyszínre, hátha további leleteket találunk – avatott be a tervekbe a régész, hozzátéve: a három tárgy egyike egy nyakkorongos csákány, ami a kutatások szerint elsősorban presztízsértékű volt.

– A másik egy tokos balta, melyet L alakú nyélbe fogtak, és famegmunkálásra használtak. A harmadik tárgyat könnyebb felismerni, hiszen egy lándzsahegyről van szó. Eredetileg egyenes kialakítású volt, ez a konkrét darab az évek során a földben vagy használat közben hajlott meg – talán valakinek a mellvértjén – mutatta be az értékes régiségeket Nyírő Ádám Artúr, akitől azt is megtudtuk, a leletek korát talán jobban érzékelteti, hogy a kutatók erre az időszakra datálják a trójai háborút is.

– A tárgyak az ország északkeleti részén viszonylag elterjedtek, ezért a tudósok arra következtetnek, hogy a vidéken valamilyen bronzmegmunkáló körzet működhetett. A balta, a lándzsa és a csákány még restaurálásra várnak, a folyamat után kiderül, van-e rajtuk valamilyen díszítés, és akkor pontosabban meghatározhatjuk, hogy az eszközök mely típusára bukkantunk. A restaurálás után nyáron kiállítjuk a leleteket egy, a múzeumbarát fémkeresősök beszolgáltatott tárgyaiból álló tárlat keretében – mondta Nyírő Ádám Artúr, és hozzátette: az utóbbi időben a sajtóban több híradás is megjelent a múzeumban badott régészeti leletekről. – Nagyon örülünk ennek, mert így szélesebb réteg szerezhet tudomást az érdekesebb leleteinkről és arról, hogy törvényi kötelesség a régészeti tárgyak bejelentése, beszolgáltatása.

Egykori fazekasműhely

Úgy tűnik, Fábiánháza bővelkedik a régiségekben, ugyanis a késő bronzkori tárgyak mellett egyéb leletek is előkerültek a közelmúltban. Nagy László is földművelés közben bukkant érdekes régiségekre, melyeket nem valamelyik múzeumnak, hanem az önkormányzatnak adományozott.

Lapunknak elmondta, két eszközt is kifordított az eke: körülbelül 20 kilogrammos és 40 centiméter átmérőjű fazekaskorongozókat talált.

– A leletek közepében van egy furat, és csatornák is találhatók rajta, melyek a víz elvezetésére szolgáltak. Az általam felkeresett kutatók azt mondták, hogy az anyaguk az Urál hegységből származhat, mert nagyon magas a szilí­ciumtartalma. A korongozók i. e. 900 és 1000 között készülhettek – mesélt a nem mindennapi tárgyakról a fábiánházi úr. Hozzátette: a földjétől nem messze van egy nagy agyaggödör, régen innen bányászták az edényekhez szükséges agyagot.

– A földhivatal szerint az agyaglelőhely több száz éve szerepel a nyilvántartásban, így valóban érdekes a felfedezés. A terület talaja nagyon kemény, a talajlazítózás után kiderül, van-e még valamilyen kincs a föld alatt – tekintett a jövőbe Nagy László.

https://szon.hu/kozelet/helyi-kozelet/irenke-egy-2300-eves-kelta-edenyben-nevelgette-a-viragait-dombradon-4756108/