Levonulóban a szennyezés

Beigazolódott a vízügyes szakemberek előrejelzése: fokozatosan hígul a Romániából a Szamoson érkezett szennyezés – derül ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleményéből. A védekezés további lépései az újabb laboratóriumi eredményektől függenek. Az OVF állandó figyelőszolgálatot rendelt el a folyókon.

A védekezés elsődlegesen most is arra irányul, hogy a terhelés a mederben haladjon tovább, ne maradjon a hullámtéri területeken, illetve ne fordulhasson elő a szennyezett víz felhasználása, fogyasztása. Áder János köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfőhöz fordult pénteken a Szamos nehézfémszennyezése ügyében. Arra kérte, Románia azonnal tegyen lépéseket a most már rendszeressé vált szennyeződések miatt.

A csóva levonulásának folyamatos nyomon követése és a szükséges intézkedések meghatározása céljából a Szamos és a Tisza kijelölt helyszínein rendszeres időközönként vízmintát vesznek a szakemberek. Azt már az első laborvizsgálatok megállapították, hogy cianidszennyezés nem volt, ugyanakkor több nehézfém is (nikkel, cink, króm, réz) emelkedett koncentrációban jelent meg a vízben.

Időközben a Szamos apadása miatt lehetővé vált a zsilipek megnyitása és az árvízvédelmi töltésen kívül rekedt belvizek beeresztése a folyóba, ami további hígulást eredményez. A szakemberek azzal számolnak, hogy a Tiszán haladó szennyezés szombat este éri el Tiszalököt.

Nyugalomban vannak

Megkérdeztük Fesztóry Sándort, a Sporthorgász Egyesületek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közhasznú Szövetsége ügyvezető igazgatóját, milyen következményekkel járhat a folyók élővilágára a mostani szennyezés.

– Amint az lehetséges, mi is fogunk mintát venni a Szamoson és a Tiszán a halakból – mondta Fesztóry Sándor. – Azt azonban fontos megjegyezni, attól, hogy néhány nehézfém koncentrációja a megengedett határérték felett volt a Szamosban, az nem jelenti azt, hogy ezek fel is fognak halmozódni a halakban. Élelmezésügyi határértéke tudtommal csak a cinknek van, a többi megjelent nehézfémnek nincs.

– Sokakban felmerülhet, akkor most ehet-e a Szamosból vagy a Tiszából kifogott halakból vagy sem. Egyáltalán nem mindegy, hogy a folyókban megjelenő nehézfémek a halakban hol rakódnak le. Ha a csontokban, akkor semmilyen veszéllyel nem jár az emberekre, hiszen a halnak ezt a részét nem szoktuk elfogyasztani. Azt érdemes vizsgálni, hogy az izomszövetekben történt-e fémlerakódás, és ha igen, akkor milyen mértékben.

Információim szerint a Szamoson levonult szennyezés során egyik nehézfém koncentrációja sem volt toxikus.

Az ügyvezető igazgatótól azt is megtudtuk, jelenleg nem fenyegeti nagy veszély a Szamosban és a Tiszában élő halakat.

– A halállomány jelentős része telelő állapotban van – árulta el Fesztóry Sándor. – Ez azt jelenti, hogy a mélyebb helyeket keresik, ahol nyugalomban lehetnek. Egyedül a busafélék azok, amelyek a sodorvonalban telelnek, de ezek a halak a vízszint csökkenése miatt ilyenkor eltűnnek a Szamosból, lehúzódnak a Tiszába. Szerencsére, mire a nehézfémek leértek a Tiszáig, már jóval a megengedett határérték alá csökkent a koncentrációjuk.

Kiszolgáltatott a folyó

A Kérsemjénben élő Biró Attila legalább harmincöt éve horgászik. Panyolai kisfiúként a Túron csalta horogra a halakat, aztán hogy nagyobb lett, a Szamosra járt sokat a nagyobb zsákmány reményében. A kertje végétől 70-80 méterre található a Szamos.

Nagyon kiszolgáltatott helyzetben van a folyó, hiszen pár nappal ezelőtt a határ túlsó oldaláról rengeteg szemetet és műanyag palackot hozott magával, most pedig nehézfémek szennyezik a vizét.

– Az interneten követtem nyomon ezt a legújabb szennyeződést, ami nagyon felháborítja az embert. Az megnyugtató, hogy nincs benne cián, de van benne oldódott cink, réz, alumínium, vas. Aggódik a folyó partján élő ember, hiszen nem tudhatjuk, vajon ebből a sok fémből mi rakódik le a mederbe, a partra, az élőlényekre. Talán öröm az ürömben, hogy szerencsére még igen magas a Szamos vízállása, s emiatt felhígul a szennyeződés.