Az összefogás mintapéldája

Tizenegy esztendeje vezeti a megye egyik legrégebbi települését Koósz József. A Kér szó eredetileg az egyik magyar törzs neve volt, az oklevelekben 1252-ben említik először a most 340 lakosú községet.

Beváltotta a reményeket

– Szinte az alapokról kellett kezdeni a munkát bő egy évtizeddel ezelőtt. Volt honnan és hová fejlődni – összegzett frappánsan.

– Pályáztunk a Start közfoglalkoztatási munkákra, így hozzáláthattunk a zöldségtermesztéshez is. Időközben lettek szerszámaink, gépeink, raktárunk és hűtőházunk. Megalakítottunk egy szociális szövetkezetet és egy savanyítóüzemet. Ahol csak lehet, igyekszünk megragadni a fejlesztési lehetőségeket. Dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő kiemelten kezeli a kistelepülések, így Kérsemjén sorsát.

– Rendbe tettük az utakat és az árkokat. Korszerűsítettük az önkormányzat épületét, az orvosi rendelőt és a kultúrházat is. Ez utóbbi helyen alakítottuk ki a Jó kis hely közösségi teret, ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A falu ékessége a szabadtéri színpad fedett nézőtérrel, beépített padokkal – remélhetőleg hamarosan újra élettel telik meg az a terület is.

A településen a pezsgésről két civil szervezet is gondoskodik: a Kérsemjénért Nyugdíjas Egyesület és a Búzavirág Hagyományőrző Klub is motorja az összefogásnak.

Van igény a játszótérre

– A falu díszpolgára az egykori tanító nénije, Adorján Gusztávné, férjével lelkész-tanító házaspárként sokat tettek a közösségért – említette Koósz József. A falugondnoki szolgálat gördülékenységét szolgálja a pályázaton elnyert mikrobusz, ami nagy segítség minden rászorulónak.

Szeretnének a Magyar Falu Programban kialakítani egy játszóteret, munkaeszközökhöz jutnának, esővíztározó építésével oldanák meg az esetleges belvízgondokat, a fiatal átlagéletkorhoz igazodva műfüves focipályát építenének és felújítanák a temetőt.