Itthon is gyártják majd a Covid-gyógyszert

Sikerrel zárult az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpontjának (TTK) részvételével indult projekt, melynek célja a favipiravir hatóanyag-tartalmú antivirális szer hazai gyártásfejlesztése volt.

A TTK kutatóit is a tagjai között tudó konzorcium 2020 márciusában, a Covid–19-járvány hazai terjedésének elején kezdett el foglalkozni az antivirális készítmény hazai fejlesztésével és vizsgálatával. A korábbi japán vizsgálatok alátámasztották, hogy a favipiravir megakadályozza a vírus szaporodását a betegség korai szakaszában, ezért alkalmazásának kulcsszerepe lehet a járvány visszaszorításában. Dr. Keserű György Miklós, a TTK vezető kutatója számolt be a favipiravir hatóanyag-tartalmú gyógyszer magyar fejlesztésének folyamatáról.

Hatékony és biztonságos

A kutató elmondta, a magyar favipiravirfejlesztésnek több célja van: a hazai betegek ellátásának biztosítása mellett a gyártástechnológia kidolgozása és a termék exportcikké fejlesztése, valamint annak további igazolása, hogy a favipiravir alkalmazása hatékony és biztonságos a ­Covid–19-fertőzéssel szemben.

Az importból származó gyógyszerkészítményeket jelenleg sikeresen használják a magyar koronavírus-betegek gyógyítására. Ez a lehetőség szerepel a Magyar Koronavírus Kézikönyvben, és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a fertőzés kezdeti, virális szakaszában hatékonyan és biztonságosan alkalmazható a gyógyításban, illetve a súlyosabb szövődmények kialakulásának megelőzésére.

Amikor dr. Keserű György Miklóst a készítmény hazai gyártásáról kérdeztük, elárulta: egy gyógyszer gyártásához két alapvető lépés szükséges.

– Az egyik a hatóanyag előállítása, a másik a hatóanyagból a gyógyszerkészítmény, a favipiravir esetében a tabletta előállítása. Hazánkban a gyógyszerkészítmény importhatóanyagból készül, de az ellátásbiztonság fokozása és a stratégiai készletek biztosítása miatt szükséges, hogy a favipiravir hatóanyag gyártása elinduljon – hangsúlyozta a vezető kutató, hozzátéve: az erre alkalmas gyártási eljárást a konzorciumi partnerek kidolgozták.

A technológia tehát már adott, dr. Keserű György Miklóstól azt is megtudtuk, hogy a laboratóriumukban több lehetséges módszert is kipróbáltak, és megtalálták azt az eljárást, mellyel üzemi léptékben gyártható a készítmény. Az ipari volumenű előállításról jelenleg is tartanak a tárgyalások.

Egy hatékony készítmény kifejlesztése mindig nagy kihívást jelent a szakembereknek, ezért a vezető kutatótól azt is megkérdeztük, milyen nehézségekkel szembesültek a nem mindennapi munka során.

Jól jött a segítség

– A fejlesztés legnagyobb kihívása az idő volt. Egy már ismert hatóanyag esetében mindez akár éveket is igénybe vehet. A laboratóriumi munkát tavaly márciusban, a járvány kirobbanásakor kezdtük. A hatóanyag előállítására alkalmas módszerek közül a lehető leggyorsabban kellett kiválasztanunk azt, amivel a legjobb minőséget gazdaságosan érhetjük el. Ezzel egyidejűleg szükség volt a minőség-ellenőrzésre alkalmas módszerek kidolgozására is, ebben az analitikus kollégák segítettek. A laboratóriumból az üzemi megvalósításig vezető úton az ipari szakemberek tapasztalata és tudása nélkülözhetetlen volt. A projekt megvalósítása során sok segítséget kaptunk az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól és a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól is, a klinikai vizsgálatok előkészítésében pedig az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársaira számíthattunk – részletezte a kutatómunka megpróbáltatásait dr. Keserű György Miklós, aki a gyógyszer klinikai vizsgálatának jelenlegi állapotáról is beszélt lapunknak.

– A Pécsi Tudományegyetem vezetésével működő magyar klinikai gyógyszerkutató szervezet (HECRIN Konzorcium) két klinikai vizsgálatot koordinál. Az egyik a japán Avigan tablettával folyamatban van, míg a másik vizsgálat a magyar gyártású gyógyszerkészítménnyel jelenleg engedélyezés alatt áll – tette hozzá a vezető kutató.

Borítókép: Pilisborosjenőn gyógyszergyártó üzemet adott át Varga Mihály pénzügyminiszter | Fotó: MTI