2021.03.11. 11:59
Megmentik a vizes élőhelyeket
A nyírségi és beregi lápoknál egyre kevesebb a nyílt vízfelület.
A vizes élőhelyek természetvédelmi, ökológiai szerepe felbecsülhetetlen. Ezek közé soroljuk a szikes tavakat, buckaközi laposokat, láp- és mocsárréteket, ártéri és mentett oldali holtmedreket, puha- és keményfás ligeterdőket. Ezeknek az élőhelyeknek a fennmaradását elsősorban vízellátottságuk határozza meg. A számuk – sajnos – drasztikus mértékben lecsökkent, a megmaradt élőhelyek ökológiai állapota pedig erősen leromlott Mindezek miatt döntött úgy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, hogy a tiszakürti Kis-Tisza, valamint a beregi és nyírségi lápok területén beavatkozik a természetbe az értékek megmentése érdekében. A Kis-Tiszánál komplex élőhely-felújítást terveznek, a beregi és a nyírségi lápok területén pedig a már meglévő vízpótló rendszerek korszerűsítésére van szükség.
A széles körű projekt csütörtöki online sajtótájékoztatóján a tervezett feladatokról és a szükséges óvintézkedésekről számoltak be a szakemberek.
Egyre kevesebb a víz
Habarics Béla tájegységvezető, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa elmondta, a beregi és nyírségi lápok nagyon igénylik az aktív természetvédelmi beavatkozást, ezek nélkül ugyanis nem sokáig maradnának fenn.
– A területek jelentős természeti értékek, még a jégkorszakban jöttek létre. Óriási probléma, hogy a Kállósemjéntől északra található Mohos és Nyárjas tavak lápjai egyre kevésbé vizesek, sok helyen nyomát sem látni az 1910-es években tapasztalt víztömegnek. A nyílt vízfelületek értékes élőhelyek, ezért a legfontosabb célunk, hogy megőrizzük e régi természeti csodákat – hangsúlyozta a tájegységvezető.
További részletek a Kelet-Magyarország pénteki számában.
KM
