Számháború a kutakon

Amennyiben ezt egy másik fokozatba kapcsoljuk, akár ekképpen aktualizálható: Ön dönt, hogy megitatja-e a járművét, vagy inkább nem vezet! Ha ugyanis nem muszáj útra kelni a négykerekűvel, akkor jóval egészségesebb gyalog, netán kerékpárral elindulni.

Olcsóbb, gazdaságosabb, és a szervezetre is egészen másként hat a baktatás, a tekerés, mint a kormánynál ülve folyamatosan döntéseket hozni a vadregényes közlekedési szituációkban. Nem mindenki teheti meg, hogy a garázsban, a parkolóban hagyja az autóját, de olykor indokolatlan a ragaszkodás, a kényelmi szempont dominál.

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma megcsapott bennünket, drasztikusan elkezdett zuhanni az üzemanyag tarifája. Közel egy éve a világ nagy kőolaj-kitermelői a közös találkozójukon nem jutottak dűlőre egymással a kitermelés csökkentéséről, Szaúd-Arábia árháborút indított, eközben az olajkereslet jelentősen csökkent, az ára pedig látványosan leapadt. A benzin literenkénti egységára a hazai töltőállomásokon a 300 forintos határ alá esett vissza, korábban erre 2016 februárjában volt példa. Jártak is tankolni, mint a jó kútra, hisz az olcsóbb benzinnek nem volt híg a leve. Aztán véget ért a hanyatlás, a számháború új fordulatot vett.

Az olajtermelő országok nem növelték a kitermelésüket, ez pedig negatívan hat az üzemanyagárakra. Kúszni kezdtek a magasba, mígnem újabb viszonyítási ponthoz érkeztünk: szerdától a 95-ös oktánszámú üzemanyag és a gázolaj literenkénti bruttó átlagára 6-6 forinttal drágul, ez már az a szint, amit utóbb hat és fél évvel ezelőtt tapasztaltunk, 2014 augusztusában kellett ennyit fizetniük a tankolóknak. Megemelem a tanksapkámat, aki kiigazodik a díjszabás-labirintusban. Ön dönt: megissza-e ennek a keserű levét, vagy nem ül a volán mögé!