Vadveszély: keresik az őzek a helyüket

Eddig főleg augusztusban hívtuk fel a gépjárművezetők figyelmét, hogy óvatosabban közlekedjenek a közutakon gépjárművükkel az őzbakok üzekedése miatt, úgy tűnik azonban, hogy február végén, március elején is érdemes figyelnünk a környezetünkben élő vadállatokra.

Táblák figyelmeztetnek

– Télen az őzek összeverődnek, csapatokban, úgynevezett rudlikban élnek, azonban a jó idő beköszöntével külön utakra indulnak, saját territóriumot alakítanak ki. A rudli felbomlásával szétszóródnak az állatok, s ha még valami – mondjuk egy traktor vagy egy kóbor kutya – megzavarja az őzeket, könnyen a közútra tévednek, s a pillanat töredéke alatt megtörténhet a baleset – tájékoztatta lapunkat Budalik Ákos, a Nyíregyházi Új Erő Vadásztársaság hivatásos vadásza. – Az elmúlt időszakban főleg a közelmúltban megépített nyugati elkerülő útvonalán, Nyírszőlőstől az autópályáig tartó szakaszon volt sok baleset. A szomorú rekordot az a hét jelentette, amikor öt őz is elpusztult a vadbalesetek miatt. A napokban az egyik ismerősöm is összeütközött egy őzzel. A 338-as úton a vasúti felüljáró előtt történt. Szemből érkezett egy autó a másik sávban, s ahogy elmentek egymás mellett, jobbról elé ugrott két őz. Rálépett a fékre, de már hallotta is a csattanást, az autóban nagy kár keletkezett.

– Természetesen azon az úton is ott vannak a vad veszélyére figyelmeztető táblák, érdemes a sofőröknek lassabban haladniuk. Jó megoldást jelenthetne, ha az utak le lennének kerítve, de mivel ez lehetetlen, nekünk, embereknek kell figyelmesebben közlekednünk.

Dokumentáció a balesetről

– Az ismerőseim kérdezgetik, miért nem ritkítjuk az őzállományt az utak közelében. Ha megtennénk, akkor a beljebb lévő területekről új őzek húzódnának ki, vagyis nem érnénk el eredményt – magyarázta a szakember aki a társával nagy területen felel az állatokért. Az Új Erő Vadásztársaság összterülete ugyanis 14 ezer hektár, de ebből a vadgazdálkodásra alkalmas terület „csak” 7 ezer hektár. A vadászterületük a Vásártérnél kezdődik, érinti Nyírteleket, Bedőbokort, Markóbokort, Halmosbokort, folytatódik a 36-os főút déli oldalán, érintve többek között Felsősimát, Bálintbokort, Vadastanyát, Császárszállást, a régi 4-es számú főút melletti területeket, amik elhúzódnak Nagykállóig, Újfehértóig.

– A vadbalesetek alkalmával a rendőrség a hivatásos vadászokat mindig értesíti, hiszen az elpusztult vadat dokumentálnunk kell, s el is kell szállítanunk – folytatta Budalik Ákos. – Nagyvad-azonosítóval kell ellátnunk, s könyvelnünk kell azt is, hol és mikor történt a baleset. Ha trófeás vadról van szó, a fejet kipreparálom, s leadom a megyei trófeabíráló bizottságnak. A jogszabály azt mondja ki, hogy vadbalesetkor mindenki a maga kárát viseli, vagyis a sofőr saját pénzén javíttatja meg az autóját, a vadásztársaság pedig kénytelen lenyelni azt az anyagi veszteséget, amit a vad elpusztulása jelent a számára. Megoldást jelenthetne, ha a gépjármű-tulajdonos rendelkezne cascóval. A közelmúltban szarvassal ütközött egy autó a 36-os főúton. A szarvas elpusztult, az autóban is jelentős kár keletkezett, de a sofőr a szerencséjére rendelkezett cascóval, így nem saját zsebből fizette a javítás költségét. Területünkön a gímszarvas váltóvadként is ritkán található, valószínűleg a hatalmas tiszai áradás miatt hagyták el a folyó árterét. Valami még meg is zavarhatta a szarvasokat, hiszen nem egyedül volt az elütött szarvas, hárman rohantak fel az úttestre.

Bondár Krisztián, az Új Erő Vadásztársaság két évvel ezelőtt megválasztott elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy jó lenne, ha a civil emberek is ismernék a vadállatok életritmusát és ciklusát.

Távolabb vannak az etetők

– A rudli felbomlásával az őz február végén, március elején területet foglal, májusban a fiatal, még tapasztalatlan rókák kerülhetnek az utakra, augusztusban pedig az őzek üzekedése jelenti a veszélyt. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a vadállatok már jóval korábban ott voltak azon a területen, mint ahogy egy-egy műút megépült. Vezetéskor érdemes figyelnünk az út szélét, különösen hajnalban és sürvedéskor, nappal kevésbé mozog a vad. Ha valami megcsillan, érdemes lassítani, enyhén a fékre lépni. Nem kell vészfékezni, csak lassítsunk, tartsuk lábunkat a féken – mondta jó tanácsként Bondár Krisztián.

– Társaságunk a saját eszközeivel is igyekszik csökkenteni a vadbalesetek számát. A téli vadetetőket a közutaktól távolabb alakítjuk ki, hogy elcsaljuk az autók közeléből a vadat. A közlekedésben részt vevők biztonsága érdekében együttműködünk a Magyar Közút Kht.-val és a NyírVV Kft.-vel, ezek a cégek a vadveszélyt jelző táblák kihelyezésében segítenek, valamint a Vadászkamarától is kapunk szakmai-stratégiai támogatást.