Veszélybe sodorható kincseink

A beporzók napján a beporzást végző rovarok fontosságára irányítja a fókuszt számos civil szervezet és múzeum, köztük a Jósa András Múzeum is. A virágos növények 87 százaléka, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede igényli a beporzók közreműködését a termés- és/vagy a magképzéshez.

Beporzók milliárdjai

A mezőgazdasági művelés hat a vad beporzókra. Közvetlen hatást jelentenek például a rovarölő vegyszerek, melyek közül számos toxikus hatását bizonyították már házi- és vadméhek esetében is. Ez lehet azonnali pusztulás, de „csupán” idegrendszeri hatások, így megváltozott tájékozódási képesség vagy a kórokozóikkal szembeni gyengébb ellenálló képesség is, amelyek azonban ugyanúgy végzetesek lehetnek. Sok esetben pedig a különböző vegyszerek együttes hatása veszélyesebb, még kevéssé ismert hatásokat válthat ki. Fontos tehát a vegyszerek megfontolt használata.

Ezek mellett közvetett módon a gyomirtók s a talajművelés is hatnak a beporzókra, mivel csökkentik a táplálékforrásul szolgáló gyomnövények mennyiségét, a sikeres fészkelés és szaporodás esélyét. Bár a vadnövények jelenléte egy művelt kultúrában a gazda szempontjából nem kívánatos, mégis ezek azok a növények, amelyek az év során fenntartják a stabil és a virágos kultúrnövények megporzása szempontjából nem nélkülözhető beporzóközösségeket.

Néhány hét, s tömegesen virágzásnak indul majd a repce, árvacsalán, pitypang, a gyümölcsfák, így az ezeket látogató méhek védelmére nagy hangsúlyt kell fektetni, mert méhpusztulás esetén súlyos kártérítési felelősséggel tartozik a gazdálkodó – figyelmeztetnek a növényvédelmi hatóság szakemberei. Kiemelt figyelmet fordítanak a méhekre kockázatos növényvédő szerek felhasználásának ellen­őrzésére. A virágzó kultúr- és gyomnövények esetében a méheket óvó technológiát kell alkalmazni permetezéskor.

Ravasz lehet a tavasz

A méhvédelem teendőit előíró jogszabály szerint a gazdasági növények kezelése a virágbimbó feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időszakban méhekre kifejezetten veszélyes vagy kockázatos növényvédő szerrel tilos! A tilalom a virágzás idején kívül is érvényes, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények borítják, vagy ha a kultúrnövényt a méhek egyéb okból látogatják.

A kultúrnövény a fenti esetben is kezelhető valamely károsító ellen nem jelölésköteles vagy méhekre mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos minősítésű növényvédő szerrel – amennyiben ezt a készítmény engedélyokirata lehetővé teszi. Ám kizárólag a háziméhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat. Ezt hívják méhkímélő technológiának. Ha mégis megtörténne a baj növényvédelmi munka következtében, a méh­elhullást a méhész az észlelést követően haladéktalanul köteles bejelenteni az elhullás helye szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz. Vétkesnek talált gazdálkodóra növényvédelmi bírságot szabnak ki.

Sérülékeny gyerekek

A gyerekek szervezete sokkal érzékenyebb a rovarirtó szerekre, mint a felnőtteké. Náluk az a gyakoribb, hogy a rovarölő szer hosszú távú hatást okoz egészségi állapotukban, fejlődésükben. A megoldást a rovarirtó szerek használatának csökkentése, illetve nem mérgező alternatívák elterjedése jelentené – áll az Óvjuk meg a gyerekeket a növényvédő szerektől! című FAO-kiadványban, melyben az okokról is olvashatunk. A gyerekek légzése szaporább, mint a felnőtteké, ezért több port és mérgező gázt lélegeznek be. A testtömegükhöz viszonyítva arányaiban nagyobb mennyiségű élelmiszert és folyadékot fogyasztanak, és ha ezek szennyezettek, méreganyagból is több jut a szervezetükbe. A gyermekek bőrfelületének aránya a testtömeghez képest ugyancsak nagyobb a felnőttekénél, ráadásul sokkal érzékenyebb is. Mindezek eredményeként több vegyi anyagot „fogyasztanak”, miközben szervezetük méregtelenítési kapacitásai túl fejletlenek ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni ekkorra terheléssel.

Ezekre is gondolnunk kéne, amikor növényvédelmi munkákhoz látunk!

GB