Az onkológiai sebészet hazai kiválósága

„Soha nem szabad elfelejteni, hogy egy daganatos megbetegedés nemcsak az egyén, hanem a környezete számára is súlyos terhet jelent. Hiszek benne, és a számok is azt igazolják, hogy a diagnosztizált daganatos betegségben szenvedők ma már sokkal jobb eséllyel élnek túl, mint akár csak egy-két évtizeddel ezelőtt, és ebben nekünk, orvosoknak is hatalmas felelősségünk van, hiszen a tudomány olyan új lehetőségeket ad a kezünkbe, amelyekkel kötelességünk élni.”

– A nagymamám szerint már óvodásként azt mondogattam, hogy orvos leszek. Ez határozta meg az egész életemet, beitta magát a lelkembe, és igen hamar elköteleződtem a sebészet mellett – vall az indulásról dr. Tóth Lajos Barna, akinek a Debreceni Orvostudományi Egyetemről a Kenézy Gyula Kórházba vezetett az útja, ahol Hajdu Zoltán professzor vitte el az onkológiai sebészet irányába.

Egyetlen magyar orvosként

– Ma is azt gondolom, hogy ez nagyon komoly feladat, mert nagyszerű dolog egy vakbélgyulladást meggyógyítani, de a daganatos beteg kezelése a sebészet kiemelt területe – mondja, és felidézi: a hashártyaáttétes betegek kezelése akkor még szinte csak annyiból állt, hogy felnyitották és visszazárták a területet, majd a beteg meghalt. – Orvosként óriási felelősség és nagy megtiszteltetés, ha valaki ránk bízza magát vagy beteg hozzátartozóját. Orvosi pályám során, talán éppen ezért, mindig az motivált, hogy egyre nagyobb tudás lehessen a birtokomban, hogy egyre több eszközt és vívmányt állíthassak a pácienseim gyógyulásának szolgálatába.

A jó sors hozta úgy, hogy 2011-ben a kezembe került egy meghívó, ami egy bergamói sebészeti kongresszusra szólt, s a hashártyaáttétek kezelésével foglalkozó sebészek jöttek össze – derül ki arról, hogyan is lett elhivatottja és egyetlen hazai képviselője egy addig errefelé ismeretlen eljárásnak. Megismerkedett Marcello Deracóval, aki mellett Milánóban leste el a műtét fogásait.

– Sem előtte, sem azóta magyar sebész ilyen típusú operációt soha nem végzett – jegyzi meg tényként, s éppen ettől volt még izgalmasabb, még nagyobb a kihívás, hiszen itthon senkitől sem kérhetett tanácsot. – Tudtam, Magyarországon egyedül leszek sebész, aki a nagyon hosszú, 8–12 órás, bonyolult és sok szervet érintő műtéteket elvégzi, és aki mellett áll majd egy kiváló team – aneszteziológustól dietetikuson át a gyógytornászig.

A külföldi tapasztalatok megszerzése után hazánkban és Közép-Kelet-Európában elsőként a nyíregyházi kórházban végezte el a citoreduktív sebészeti beavatkozást és HIPEC-kezelést 2012 tavaszán, mára már 300 ilyen beavatkozáson van túl.

Szükség volt egy speciális gépre, amely a hasüregben 42 és fél Celsius-fokon keringeti a kemoterápiás folyadékot. Pénz hiányában nem maradt más lehetősége, mint létrehozni egy alapítványt, és szó szerint összekalapolta a 12,5 millió forintot, hogy a hasi mosást a legjobb feltételekkel végezhessék el.

Megmentett életek

Sikerült olyan betegeket meggyógyítania, akikről máshol már lemondtak. Szakmai pályafutásában pedig meghatározó, hogy Washingtonban 2013-ban dr. Paul H. Sugarbakerrel, a beavatkozás atyjával dolgozhatott. Ma európai és világkongresszusok résztvevője, előadója.

– Mindig elmondom, hogy ez nem minden esetben alkalmazható eljárás. Volt, aki teljesen meggyó­gyult, volt, akinek még sok-sok évet adtam a családjával, és van, sajnos, akinek nem tudjuk az életét megmenteni, meghosszabbítani. Ez függ a betegség súlyosságától, hogy mennyire legyengült szervezetet kell operálni – mutat rá a nehézségekre is dr. Tóth Lajos Barna, aki – bár nagy kihívás – heti két műtétet is vállal. Az ilyen operációknál világátlagban 100-ból négy beteg meghal, ő az eddig megműtött háromszázból négyet veszített el, és mindegyik megviselte.

– Egyfajta küldetésemnek tekintem, hogy Magyarországon az orvosok többsége megismerje a módszert, és javasolják a betegnek. Ám egyelőre leggyakrabban még a betegek találnak meg – teszi hozzá, és hogy azt is szokta mondani: csak rá ne legyen szükség, mert akkor valami nagyon nem jó miatt találkoznak.

Az Európai Sebésztársaság sebészeti onkológia szakvizsgát 2016-ban Nápolyban szerezte meg, ez egy kvalifikált uniós szakképesítés, mely a hasüregi daganatos betegségek magas színvonalú ellátását teszi lehetővé.

Válogathatnak a rezidensekből

– Mindig látnunk kell az embert, és minden esetben maximumot nyújtani. Amikor bejön egy beteg, akkor neki a saját baja a legfontosabb, ezért igen, lehet nekem is a vakbélműtét ugyanolyan fontos, mint a 12 órás speciális operáció. Előbbiekből ma már keveset vállalok, átadom ezeket a fiataloknak, tanuljanak, szerezzenek tapasztalatot, műtéti rutint, sajátítsák el a mozdulatokat – magyarázza az ország egyik legnagyobb sebészeti osztályának vezető főorvosaként, s jó érzés számára, hogy van tíz fiatal orvosuk. – Értük is felelősséggel tartozom, nagy elismerés, hogy válogathatunk a rezidensjelöltekből, sokan pedig azért jönnek, mert itt vagyok. Voltak ajánlatok, csábítottak máshová, de itt maradok – nyomatékosítja kötődését Nyíregyházához, a Jósa András Oktatókórházhoz, és nevetve meséli, hogy imád ügyelni, mert egy akut beteget látni teljesen más érzés, tapasztalat. – Ezért éltem mindig – mondja a főorvos, aki bevallottan adrenalinfüggő, ezért indult Ironman-versenyeken, és ezért operál mindig, mert az az igazi adrenalinbomba.