Covid–19: nem tűnik el nyomtalanul

Az életminőséget rontó, esetenként súlyos tünetek mutatkozhatnak a koronavírus-fertőzés okozta betegségből felépülteknél. Az országban az elsők között biztosítja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház (SZSZBMK) a poszt-Covid-szindrómás betegek ellátását a Sántha Kálmán Szakkórházban, Nagykállóban.

Utógondozás, vizsgálatok

Elsőként a tüdőgyógyászok fújtak riadót. Az infekció utáni elváltozások lassú progresszióját írták le, mint kiderült, a fertőzéssel járó súlyos tüdőgyulladás után hosszú és rövid távú szövődményeket cipelhet magával a már vírust ürített beteg, ezért a légzést, valamint a tüdő állapotát különböző vizsgálatokkal nyomon kell követni a már gyógyult betegeknél.

A heteken át elhúzódó betegség az egész érrendszert is érintheti, szívizominfarktust, ritmuszavarokat idézhet elő, szívbillentyű-gyulladást, emiatt kardiológiai kontroll ajánlott, valamint a máj és a vese esetleges szövődményes betegségeit is ki kell vizsgálni. Ha a maradványtüneteket időben diagnosztizálják, megelőzhető az állapotrosszabbodás.

Telefonos előjegyzés

Mint megtudtuk, a nagykállói intézményben a Covid–19-­betegség után fellépő, elsősorban pszichés problémák kezelésében nyújtanak segítséget a szakemberek, és ha valamilyen más szervet érintő panaszról is beszámol a páciens, a megfelelő szakorvosokhoz irányítják. (A pszichodiagnosztika- és terápiás csoport előjegyzést a 42-563-866-os melléken fogad.)

– Nem tagadhatjuk, hogy az egész életünkre kiható hatása van a világjárványnak, mindannyiunknak vannak veszteségei, kinek súlyosabb, kinek enyhébb. Márpedig a körülöttünk zajló életeseményekre folyamatosan reagál a lélek, s immár egy éve, hogy a megszokottól eltérő életet élünk, tele félelemmel, bizonytalansággal és szorongással – mondta el dr. Erdélyi Ágnes, az SZSZBMK Sántha Kálmán Szakkórház telephelyi igazgatója.

Vészjelző tünetek

Hozzátette, a pandémia elején sokkal nehezebb volt, mert egy teljesen ismeretlen kórral kellett felvenni a harcot. Most, amikor egyre bővülnek ismereteink a vírusról, a betegség kezelésének lehetőségeiről, valamint itt van a kezünkben a leghatékonyabb fegyver ellene: a védőoltás, valamivel könnyebb a helyzetünk, bár folyamatos küzdelmet vívunk a járvány ellen fizikai és lelki értelemben is.

– Rémhírek, egzisztenciális bizonytalanság, a közösségi lét hiánya – az élet számos területén elakadtunk. Azt gondolom, a többség továbbra is leginkább a megfertőződéstől, a kórházba kerüléstől és hozzátartozói elvesztésétől fél. Akiket pedig kórházban ápoltak, ha nem is voltak közvetlenül életveszélyben, akkor is megviselte őket mások súlyos betegségének a látványa. Kritikus pillanatokat, napokat éltek át. A betegség utáni depresszív hangulat (tartós lehangoltság, rossz­kedv, étvágytalanság, az érdeklődés elvesztése, meglassultság), az alvászavar (elalvási nehézségek, éjszakai felriadás, pihentető alvás hiánya, megnövekedett alvás­igény, rémálmok), a szorongás (feszültségérzés, légzési nehézségek, pániktünetek, szorító érzés a gyomorban és a mellkasban, fulladásérzés, szapora pulzus, remegés, izzadás, megőrüléstől való félelem, halálfélelem) és bizonyos kognitív zavarok (feledékenység, koncentrációs nehézségek) a poszt-Covid-­szindrómára utaló jelek. Nem szabad eltitkolni vagy csak legyinteni rájuk, jelezni kell szakorvosnak – sorolta a betegség főbb ismertetőjeleit és a legfőbb teendőt a pszichiáter főorvos.

Poszttraumás stressz

– Továbbá a szakma a poszt­traumatikus stressz zavar tüneteit is idesorolja. A poszt­traumás stressz (gyűjtőfogalom, a traumatikus élmények, katasztrófák következtében tartósan fennmaradó szorongás) a szervezet védekezési mechanizmusa, amely egy megélt szorongásos esemény után léphet fel. A páciens a korábban rá nehezedett terheket nem tudja feldolgozni, nem talál megfelelő megoldási stratégiát, és újra „átéli” a rossz, fájdalmas érzéseket. A kezelése személyes terápiával, lazító tréninggel, a mozgásos életforma beépítésével, irányított kedélyjavító gyógyszeres terápiával billenthető helyre.

Legalább egy személyes találkozás elengedhetetlen a diagnózishoz és a terápiás stratégia felállításához – emelte ki dr. Erdélyi Ágnes, akitől megtudtuk, egyelőre nincs semmilyen protokoll a poszt-Covid-szindróma kezelésére, úgy vélik, azok a terápiás intervenciók, amelyek egyéb poszttraumás esetekben hatnak, bevethetők ennél a szindrómánál is, ezeknél a pácienseknél is. Hangsúlyozta: a maradványtünetekkel fontos időben orvoshoz fordulni. Zárásként pedig kiemelte, nincs két egyforma ember, pszichésen is eltérően reagálunk a megterhelő életszituációkra, így lesznek szerencsésebbek is, akik ugyanúgy, mint mindenki más, egy éve élnek „lelki prés” alatt, ám mivel jól tudják saját lelki forrásaikat mobilizálni, ezért meg tudják őrizni mentális egyensúlyukat is.

Borítókép: Oltással megelőzhető a súlyos kimenetelű betegség, így a szervek épsége is megvédhető | illusztráció: MTI