2021.04.12. 17:30
Hatvan éve járt Jurij Gagarin az űrben
A szovjet–amerikai űrversenyből az egész világ profitált.
A gyulaházi születésű Farkas Bertalan űrhajós szerint hatalmas lépés volt Jurij Gagarin korszakalkotó űrrepülése.
Hatalmas kockázatot vállalt
– Gagarin űrrepülésével az űrversenyben a szovjetek vezettek. Kennedy elnök ki is jelentette, hogy ha a szovjetek juttatták ki az első kozmonautákat az űrbe, akkor az amerikaiaknak kell az első embereket küldeni a Holdra. Ekkor indult be teljes erővel a két nagyhatalom űrprogramja, mely egy nemes versengés is volt, amiből az emberiség csak profitált, hiszen beindult egy elképesztő mértékű technikai fejlődés. Beszélhettünk az első űrsétáról, az első összekapcsolódásról, majd a Holdra szállásról.
Nemzeti hős
Jurij Alekszejevics Gagarin 1934. március 9-én született a Szmolenszk melletti Klusino faluban. Huszonhárom éves korában, 1957-ben avatták pilótává. A Szovjetunió hőse 1961. április 12-én a Vosztok–1 típusú egyszemélyes űrhajóval moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor startolt Bajkonurból, és 1 óra 48 perc alatt kerülte meg a Földet. 1968. március 27-én egy tapasztalt pilóta társaságában a MiG–15-ös vadászgéppel végrehajtott gyakorlórepülésük közben zuhant le. A roncsokat Novoszjolovo határában találták meg.
Az űrbe kilencvennegyedikként kijutott magyar űrhajós szerint az űrrepüléssel Gagarin hatalmas kockázatot vállalt.
– Hiába voltak elméleti kutatások, állatkísérletek, csak akkor lehetett teljesen megbizonyosodni arról, hogy az ember képes életben maradni a mikrogravitációs környezetben, ha ezt a gyakorlatban is kipróbálják.
Hatalmas tudományos háttér dolgozott azon Amerikában és a Szovjetunióban, hogy ne csupán biztonságosan fel tudjanak küldeni egy űrhajót, de azt vissza is tudják hozni onnan úgy, hogy az ne kerüljön egy ember életébe.
– Volt egy olyan időszaka az űrkutatásnak, ami példaértékkel bírt. A közös szovjet–amerikai űrprogramra gondolok, amikor a két fél nem egymás ellen, hanem közösen, együtt dolgozott. Ma egy olyan időszakban élünk, amikor szintén hasznos lenne egy ilyen összefogás. Sajnos, megkerülhetetlen, hogy a világjárványról beszéljünk. Meggyőződésem, hogy most lenne igazán szükség az összefogásra, mert csak közösen győzhetjük le a vírust.
Az első magyar űrhajós a hét végén Moszkvába utazott.
– A 60. évfordulót Oroszországban természetesen megünneplik. Megtiszteltetésnek érzem, hogy engem is meghívtak az ünnepségsorozatra. Jó érzés lesz újra találkozni azokkal a kollégákkal és barátokkal, akikkel egykor Csillagvárosban dolgoztunk. Sajnos, a barátom, Valerij Kubaszov, akivel együtt utaztam az űrbe, már nem lesz ott közöttünk.
Lajka kutya nem térhetett vissza
Űrrepülés. Amikor 1957. november 3-án elindult a világűrbe Lajka kutya a szovjet Szputnyik–2 fedélzetén, előre tudták, hogy elpusztul. Az első Föld körül keringő állatként írta be nevét az űrkutatás történetébe.
A Szputnyik–2 1958. április 14-én a légkörbe belépve megsemmisült. Lajka kutyáról több bélyeg is megjelent, egy 2007-ben Magyarországon is.
Nagyon sajnálom azt is, hogy az elmúlt évszázad végén óriási pénzeket költöttek háborúkra teljesen értelmetlenül. Meggyőződésem, hogy ha ezeket a pénzeket a közös űrprogramokra fordították volna, már lenne űrbázis a Holdon, ami további hatalmas távlatokat nyitna meg az emberiség előtt. Mérhetetlen büszkeség tölt el akkor, amikor arra gondolok, hány magyar tudós vett részt eddig is az űrkutatásban. Magyarországon hatalmas szellemi potenciál dolgozik ezen a területen.
Újabb magyar az űrben?!
– Jelenleg 300 kilométerre a Föld felszínétől kering egy űrállomás, de annak előbb vagy utóbb el kell hagynia a pályáját, és helyette egy másik objektum települhet meg az űrben még távolabb a bolygónktól, vagy akár magán a Holdon, ami egy hatalmas lépés lenne, hiszen így megnyílna az út más bolygók ember általi megközelítésére. Azt is szeretnénk elérni, hogy a közeljövőben egy újabb magyar kozmonauta kapjon lehetőséget arra, hogy eljusson a világűrbe – mondta Farkas Bertalan.
Gyulaházán tisztelik az űrt
Tíz éve áll Jurij Gagarin szobra a község iskolája mellett. A máig egyetlen magyar űrhajós szülőhelyén, Gyulaházán áll Jurij Gagarin szobra, amit 2011 novemberében avattak fel.
Sokat nosztalgiáznak
– Berti gyakran ellátogat hozzánk, körülbelül két hete is járt a községben. Ilyenkor sokat nosztalgiázunk – említette Bardi Béla, aki egyhuzamban negyvenhat esztendeje irányítja a községet.
– Ha most nem digitális oktatás lenne, természetesen tartanánk iskolai megemlékezést Gagarin szobránál. Így csak gondolatban tudjuk felidézni, hogy milyen óriási dolog volt, amikor 60 évvel ezelőtt egy ember először repülhetett az űrbe.
Példaértékű a legelső út
A repülés nyíregyházi szerelmesében élénken él az a bizonyos nap.
– Akkoriban gyógyultam fel egy sportbalesetből. A tévé, a rádió és az újság volt a hírforrás, a maihoz nem is lehet hasonlítani a korabeli médiafelhajtást – mondta a Nyíregyházán élő Bársony Attila, aki 1953 októberében ugrott először ejtőernyővel, és a vitorlázórepülést is kedvelte.
Óriási a jelentősége
– A kísérletek után már vártuk, hogy mikor repül legelőször ember az űrbe. Példaértékű volt Gagarin útja, aminek szerintem óriási a jelentősége. Ugyan szárnyra keltek erről különböző mendemondák, de ezek valóságalapját sosem tudjuk meg.
Csillagvárosból repülhetett fel a csillagok közé
A 27 éves szovjet pilóta 108 perc alatt kerülte meg bolygónkat a Vosztok–1 űrhajóval.
Jurij Alekszejevics Gagarin már kisgyerekként is rajongott a repülőgépek és a repülés iránt. Első ilyen élménye a második világháború idejéből származott, amikor egy szovjet gép kényszerleszállást hajtott végre a falujától nem messze.
Háromezren jelentkeztek
Nagy hatást gyakorolt rá a légcsavaros repülő és a kitüntetésekkel elhalmozott pilóta látványa, s fejébe vette, hogy egyszer ő is pilóta lesz. A sors a kohászat irányába terelte, de egy szerencsés alkalommal jelentkezhetett a szaratovi repülőiskolába, és 1955-ben, 21 évesen sikerrel le is tette a pilótavizsgát a JAK típusú légcsavaros gépre, majd két évvel később a MiG–15-ös sugárhajtású vadászgépre is. Háromezer társához hasonlóan Gagarin is jelentkezett űrhajósnak, azaz kozmonautának. A közel két évig tartó kiképzés során sikerült bejutnia az első százba, majd húszba is, végül tagja lett az űrutazásra készülő hatos csoportnak. 1961 elején eldőlt, hogy ő lesz az első, aki a világűrbe mehet. Ebben a döntésben közrejátszott Gagarin 157 centiméteres magassága és 58 kilós súlya.
Ellebegett a grafitceruza
Az űrhajós 1961. április 12-én, moszkvai idő szerint 10 óra 7 perckor startolt Bajkonurból, azaz Csillagvárosból. Gagarin a start után 10 perccel Föld körüli pályára állt, folyamatosan adta a jelentéseit a földi irányítóközpontnak, és szorgalmasan jegyzetelt grafitceruzájával a hajónaplójában a súlytalanság állapotában. Egy kisebb figyelmetlenség miatt az íróeszköze ellebegett mellőle, és az ülése alá került, így ezt követően csak a rádiós közvetítés maradt számára.
Hét kilométeres magasságból az űrhajós ejtőernyőjével katapultált, és sikeresen Földet ért. Gagarin történelmet írt, hőssé vált. Főhadnagyból előléptették őrnaggyá, a legnagyobb állami kitüntetések mellett pedig 15 ezer rubel pénzjutalmat, egy házat és egy Volga személygépkocsit ajándékoztak neki. Feleségével a jószolgálat nagyköveteként világ körüli útnak indult, és megfordult Prágától kezdve Budapesten és Havannán át egészen Kairóig. Ismét a világűrbe készült 1968-ban, de egy vadászgépbalesetben 34 évesen az életét vesztette.
