Még mindig túl sok étel végzi a kukában

Szinte hihetetlen, de tény: évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki családok Magyarországon, az uniós átlag még ennél is magasabb. Azon túl, hogy egy átlagos magyar család évente akár több tízezer forintot is megtakaríthatna a tudatos, otthoni élelmiszer-gazdálkodással, a pazarlás komoly környezeti problémát is okoz – közölte a Klímapolitikai Intézet.

Gyakran merül fel a kérdés: hogy lehetne megoldani a már lejárt élelmiszerek és élelmiszer-maradékok újrahasznosítását. Mindez kiemelten fontos, hiszen az előállított élelmiszerek csaknem egyharmada megy veszendőbe világszerte. Ezek megtermeléséhez 1,4 milliárd hektárnyi földre van szükség, ami bolygónk mezőgazdasági területének csaknem egyharmada. Egyre több szemléletformáló kezdeményezés van már, melyek célja, hogy tudatosabb vásárlásra buzdítsák az embereket, s a közösségi oldalakon is szaporodnak a „zero waste” csoportok, ahol tanácsokkal segíthetik egymást az emberek.

Több mint 32 kilogramm

A Klímapolitikai Intézet szerint az élelmiszer-ellátási lánc bármely fázisában keletkezhetnek hulladékok, de a lakossági pazarlás mennyiségében felülmúlja az élelmiszeripar hulladéktermelését.

Hazánkban a becslések szerint 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, s ennek harmadáért a háztartások felelnek. Az intézet arra is rávilágított, hogy egy emberre vetítve mintegy 32-33 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik az országban. Mindez tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lenne, arról nem is beszélve, hogy egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot is megspórolhatna. További probléma, hogy az ünnepek – különösen karácsony és húsvét – alatt akár háromszor annyi ételt is készíthetnek a családok, mint amennyire feltétlenül szükség van.

Készítsünk listát!

Sczígel Andrea, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója lapunknak elmondta, a lakossági élelmiszer-felesleg sajnos nem menthető, a pocséklás csökkentése érdekében a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. – Tudatosítani kell az emberekben, hogy ne vásároljanak olyan termékeket, amiket nem használnak fel, vagy ha megvették az árut, azt mindenképpen hasznosítsák. A legfontosabb a tudatos vásárlás: készítsünk bevásárlólistát, és kerüljük az impulzusvásárlásokat, a promócióalapú költekezést – hívta fel a figyelmet a szakember.

Kis odafigyeléssel tehát elkerülhetjük, hogy az élelmiszer a kukában landoljon, sőt a bolygónknak is kedvezhetünk. Egy háziasszonyt is megkérdeztünk, mit tesz azért, hogy az étel az asztal éke, és ne a szemetes „tölteléke” legyen.

Varga Gabriella elmondta, az édesanyjától megtanulta, hogy csak a szükséges ételeket vegye s főzze meg.

– Mi nagyon kevés ételt, alapanyagot dobunk ki, valamint a legtöbbet „újrahasznosítjuk”, és még a háziállatoknak is marad belőle. Sajnos nagyon sok kollégámtól hallom, hogy ők nem fagyasztják le, nem gondolják újra az ételeket, egyesek már akkor sem fogyasztják el az ennivalót, ha az már kihűlt, és meg kell melegíteni. Ennélfogva rengeteg élelmiszert dobnak ki, ami óriási pazarlás – hangsúlyozta Varga Gabriella, aki szerint sokan bele sem gondolnak a pazarlás következményeibe, amikor a boltban leveszik a polcról a doboz tojást vagy bármi mást.

– Ez nemcsak pénzkidobás, hanem környezetszennyezés is, hiszen bár az étel szerves anyag, és könnyedén lebomlik, a megtermeléséhez szükséges energia veszendőbe megy – fejtette ki a fiatal háziasszony.