Kárpát-medence

2021.04.10. 20:00

Segélykiáltás A Tisza nevében – megdöbbentő film a folyó szennyezéséről (videó)

Elkészült Ljasuk Dimitry filmje, amely a Tiszában úszó szemét eredetét, sorsát mutatja be.

KM

Forrás: A Tisza nevében

Megdöbbentő képsor az 50. másodperctől. Amerre a szem ellát, csak hulladék. Pár lépésre a Tisza, a 200 méter széles és 15 méter magas szeméthimalája tetején áll Ljasuk Dimitry. A kárpátaljai Rahón jár, a településen, ahol nincs hivatalos szemétlerakó, így mindenki a Tisza partjára dobja a hulladékot, amit áradáskor a folyó tonnaszámra sodor magával országokon át, egészen a Fekete-tengerig.

Dávid és Góliát küzdelme

Ezt a hihetetlen utat – a szemét eredetét, sorsát és a természetet romboló hatását – mutatja be 55 perces filmjében az ukrán–magyar reklámszakember, természetfilmes, aki a Tisza mellett nőtt fel, és nagyon megszerette a folyót, különösen a Tisza-tó vidékét.

A dokumentumfilmben megismerhetjük két kárpátaljai férfi történetét is, akik eldöntötték, hogy a tétlen beletörődés helyett cselekszenek. Itt nemhogy szelektív, de szervezett hulladékgyűjtés és -szállítás sincs, így Viktor Buchynsky ökoaktivista fizet azért, hogy a hulladékfeldolgozó udvart üzemeltethesse, és próbálja rászoktatni a környékbelieket, hogy hozzá vigyék a szemetüket, melyet szelektíven kiválogatnak, és próbálnak újrahasznosítani. A beszállított szemétért fizet, ezért nem adja fel a mérnöki munkáját, mert kell a pénz... Hasonlót csinál Franz Béla ökoaktivista is, aki Kőrösmezőtől egy lerobbant zöld UAZ-zal 100 kilométerre viszi az átvett és szétválogatott hulladékot, hogy ott újrahasznosítsák. Fából készített hulladékgyűjtőket, hogy a lakosság oda tegye a szemetet.

Dávid és Góliát küzdelmének tűnik mindez, s letaglózó, de egyben felemelő a látvány, amikor a vásárosnaményi mederzárnál több ezer köbméternyi hulladékot emelnek ki a vízügy szakemberei a Tiszából. Elismerésre méltó a PET kupások hite és kitartása, ahogy rendíthetetlenül mindent megtesznek azért, hogy megtisztítsák terhétől a folyót, mégis sziszifuszi ez a küzdelem is, hiszen az ukrajnai szeméthegy folyamatosan egyre magasabbra emelkedik. És a Tisza halad tovább, amit magával sodor azt megtaláljuk a csodálatos Tisza-tóban, majd eléri a Dunát, ahonnan útja egészen a Fekete-tengerig tart, ami már haldoklik.

– A patakba dobott vagy a folyó partján hagyott szemét is mind egy szeg a Fekete-tenger koporsójában. Ha nem tanulunk a hibáinkból, ha nem változtatunk, és ha nem cselekszünk, egy napon majd arra ébredünk, hogy halott a tenger. Megöltük – fogalmaz a filmben Ljasuk Dimitry. A parton a PET-palackok jelentős része ukrán és román, de van köztük magyar és szerb is.

Madarak, halak pusztulnak

A film a szennyezés okozóit is megszólítja, s bár minden állam felelős azért, hogy a folyó tiszta legyen, madarak, halak ne pusztuljanak a szemétbe, egyértelmű, hogy a baj forrása Ukrajnában van. Onnan ered a folyó, azonban az ukrán hatóságok több évtizede nem tudják megakadályozni, hogy az áradó Tisza a part mentén kialakított, zömében illegális hulladéklerakókból ne szállítson tonnaszámra szemetet (üveget, műanyagot stb.) Magyarországra.

– Tisztelt Zelenszkij elnök úr! – szólítja meg a filmes az ukrán elnököt.

– Azért vagyok itt, hogy megkérjem önt tisztelettel, tegyen valamit. Akadályozza meg, hogy a mögöttem látható rengeteg szemét a Tiszába kerüljön. A folyók nem szeméttárolók. Több ezer ember harcol Magyarországon azért, hogy megtisztítsa a Tiszát a hulladéktól, melynek jelentős része Ukrajnából érkezik...

A film kétségtelen érdeme, hogy próbál hitet és reményt adni, pozitív jövőt mutatni, hiszen látjuk a pedagógust, aki a szelektív hulladékgyűjtésre neveli a kárpátaljai kis­iskolásokat, az ukrán és román önkénteseket, akik nem adják fel, pedig tudják, állami beavatkozás nélkül munkájuk csepp a tengerben, de iszonyatosan fontos csepp. A rahói szeméthegyet csak úgy lehet(ne) felszámolni, ha korszerű hulladékfeldolgozó üzemet építenek, és megoldják Kárpátalján a szervezett és rendszeres szemétszállítást, hulladékfeldolgozást.

– Úgy gondolom, hogy egy ember nemcsak egy másik ember iránt érezhet mély szeretetet és kötődést, hanem egy folyó, de akár egy hegy, erdő vagy tenger iránt is. Ha szeretünk valakit, akkor kiállunk mellette, védelmezzük, és megpróbálunk tenni érte. A Tiszát az utóbbi évtizedekben nagyon sokat bántottuk. Csak elveszünk tőle, és nem adunk. Ezzel nemcsak a folyót, hanem teljes élővilágát is sanyargatjuk – nyilatkozta a National Geographic­nak Dimitry, aki olyan filmet készített, amit mindenkinek látnia kell, hogy értse, mit kell tennünk a szeretett Tiszánkért, a jövőnkért.

Borítókép: Rahónál 15 méter magas a szeméthegy pár lépésre a Tiszától | Forrás: A Tisza nevében

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában