„Egészségesen élni nehezebb, mint ahogy elsőre hangzik”

Ahogyan olvasóink is emlékeznek rá, nemrégiben beszámoltunk arról, hogy az országban egyedülálló tankonyhát alakítottak ki a Jósa András Oktatókórházban, ahol az 1-es típusú cukorbeteg gyerekeknek speciális főzőtanfolyamokon adnak tanácsot diétás étkezésük összeállításához. A tankonyha avatásán Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter mintaértékűnek nevezte a kezdeményezést. S bár a miniszter feszes programja akkor nem tette lehetővé, hogy bővebben beszélgessen a sajtóval, később tettük fel kérdéseinket a témában, ugyanis az elmúlt egy évben a kormány több olyan intézkedést is hozott, amelyek a diabéteszes gyerekek iskolai, óvodai életét, étkeztetését, táboroztatását érintik.

Melyek voltak ezek az intézkedések? Miért volt rájuk szükség?

Magyarországon 3500-4000 gyermek él 1-es típusú diabétesszel. Kevesen tudják, mit jelent ez az élethelyzet. Ez nem olyan, mint amikor a nagymama, nagypapa „cukros”, hanem egészen más. Ezek a gyerekek folyamatos figyelmet igényelnek, rengeteg dolog befolyásolja a vércukorszintjüket. A kezelésük pedig nem olcsó. Évek óta dolgozik azért a kormány, hogy könnyítsünk a diabéteszes gyermeket nevelő családok terhein. Az idén is születtek már olyan döntések, amelyek ezt a célt szolgálják. Segítjük a sportolási lehetőségekhez való hozzáférést, a táboroztatást, az igényekhez alakítjuk a közétkeztetés szabályait és a köznevelési intézményekben speciális felügyeletet, szakszerű ellátást is biztosítunk. Megkezdődött a munka annak érdekében, hogy a köznevelési intézmények vezetői sikerrel szervezhessék meg a diabéteszes gyermekek napközbeni gondozását, hogy a pedagógusok, nevelők vagy például az iskolai védőnők szakszerű módon segíthessenek a vércukorszint ellenőrzésében vagy az inzulin beadásában.

Az a cél, hogy minden intézményben legyen olyan felnőtt, akihez a cukorbeteg gyermekek segítségért fordulhatnak.

Az ellátást kötelező megszervezni, de a segítők önként jelentkezhetnek. Azok, akik részt vesznek ennek a feladatnak az ellátásában, pluszjuttatásban is részesülnek majd. Az étkezésre vonatkozó szabályozást is a diabéteszes gyermekek igényeinek megfelelően alakítjuk: fontos például, hogy elérhető legyen a közétkeztetésben kapott ételek pontos szénhidráttartalma, hogy a gyerekek akkor ehessenek, amikor enniük kell, és mindenhol biztosított legyen a saját, otthonról hozott étel tárolása, melegítése is. Mivel a sport a diabéteszes gyerekek életében kiemelt jelentőségű, a pedagógusok, gyermeknevelők mellett az edzők képzése, tájékoztatása és megfelelő felkészítése is szükséges. Gondolunk a szünidőre is: a nyári Erzsébet-táborokban biztosítjuk, hogy a diabéteszes gyermekek minden turnusban részt vehessenek a táborozásban, a szülők biztonságban tudhassák gyermeküket.

Ön szerint felértékelődött-e az egészséges életmód szerepe a magyar családok életében a pandémia alatt?

Egészségesen élni nehezebb, mint ahogy elsőre hangzik. Manapság az emberek életmódja mozgásszegény, az élelmiszerek között sok a cukros, lisztes, zsíros, az egészséges sokszor drágább is. Mégis bízom abban, hogy a járványhelyzet sokakat ébresztett rá arra, hogy a testmozgás és az egészséges táplálkozás milyen sokat tud segíteni a betegségek megelőzésében, kezelésében.

Kifelé tartunk a harmadik hullámból, a koronavírus elleni oltásra folyamatosan lehet regisztrálni. Hogyan szólítják meg a családokat az oltási kampányban?

A magyarok tudatosak voltak a vírushelyzet alatt, a bevezetett korlátozásokat elfogadták, ez is segített a vírus elleni küzdelemben. Az oltásoknál a családtagok segítették egymást, a nagymamát és a nagypapát például sok esetben az unokák regisztrálták az internetes felületen. A legtöbb európai országban még csak álom a nálunk már valósággá vált újraindítás, mi, magyarok azonban apránként visszakapjuk a korábbihoz hasonló szabad életünket. A hatféle vakcina és a gyors oltási program jelenti a védelmünket.

Az idén további elemekkel bővítették a családvédelmi intézkedéseket (csok, falusi csok, lakásfelújítási támogatások). Igénybe veszik a családok ezeket a támogatásokat, mit mutatnak az első negyedévi adatok?

Az otthonteremtési program sikerességét jelzi, hogy a koronavírus-járvány alatt sem csökkent az igénylések száma, ez is azt mutatja, hogy a kormány otthonteremtési programja a járvány alatt is valódi segítséget tudott nyújtani azok számára, akik most döntöttek vagy döntenek úgy, hogy belevágnak a felújításba, a költözésbe.

Azt látjuk, hogy 2021 első ­negyedévében például ­negyedével nőtt a csokigénylők száma az előző év azonos időszakához képest. Mind az új-, mind a használtlakás-­vásárlásokra átlagosan 30 százalékkal többen kérték a csokot.

A járványból való kilábalás után hogyan lehet ismét megerősíteni a családokat – nemcsak fizikai és anyagi értelemben, hanem pszichésen is?

A járványhelyzet értelemszerűen jelentősen érintette a közösségek biztonságérzetét. Közben azt gondolom, hogy az elmúlt 11 év, idesorolva a családpolitikát is, hozzájárult ahhoz, hogy ezt a nehéz időszakot a családok talán valamivel könnyebben tudják átvészelni.

Minden korábbinál nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést kaptak Magyarországon a családok, sőt a járvány alatt is számos, az életüket megkönnyítő lépésről döntöttünk.

Gondoljunk csak a 13. havi nyugdíj visszaépítésére, az otthonteremtési programra vagy épp arra, hogy július 1-től a csecsemőgondozási díj összege a korábbi fizetés 70 százalékáról 100 százalékra emelkedik, amelynek köszönhetően fél évig több pénzt kapnak majd az édesanyák, mint a gyermekvállalást megelőző időszakban. Kiszámítható, következetes kormányzást folytatunk; azt ígérhetem, hogy folytatjuk a munkát, és a családok támogatása továbbra is prioritás marad.