Fogadjunk, hogy ezt nem tudtad Csengerről!

Ki gondolná? Csenger egyik legnagyobb, országos hírű büszkesége a XIV. században, kora gótikus stílusban épült református templom. A piros-fekete ­téglákból kirakott falának harmóniájával, arányos szerkezetével bizonyítja az ­Alföldön valaha létezett téglaépítészet monumentalitását.

A csengeri református templom egyik legnagyobb értéke az 1745-ből származó, reneszánsz népi motívumokkal gazdagon festett kazettás deszkamennyezet.

A templomok utcája

A templom falai között több zsinatot is tartottak a reformátusok, melyek közül a legfontosabb az 1576. évi volt. Ez utóbbi zsinatot Méliusz Juhász Péter vezette, aki összeállította a „csengeri hitvallás” néven ismertté vált téziseket. A görögkatolikus templom Makovecz Imre tervei alapján készült, a római katolikus templom klasszicista stílusban épült.

Érdekesség, hogy Csengerben e három egyház ugyanabban az utcában építette fel templomát: a szatmári kisvárosban e három különböző felekezet tagjai az általuk „Templomok utcájának” elnevezett városrészben, békességben gyakorolják hitüket. Az adventista templomot szintén Makovecz Imre tervezte.

A belváros múlt században épült és a közelmúltban felújított épületei jellegzetes hangulatot kölcsönöznek Csengernek. Ilyen a klasszicista stílusban épült úgynevezett Jékey-ház, mely sokáig a város egyetlen emeletes épülete volt, valamint az 1700-as évek végén, barokk stílusban épült Szuhányi-kastély, mely jelenleg Schuster Hotel néven funkcionál.

– A csengeri városközpont sok látnivalót nyújt az építészetet kedvelő turistáknak. Szinte egymást követik a Makovecz Imre és csoportja révén tervezett épületek: a Petőfi Sándor ÁMK ékessége a városnak, ugyanebben az épületben található a művelődési központ és a könyvtár is. Az általános iskola mellett épült fel a sportcsarnok, mely nemzetközi rendezvények és sport­események rendezésére is megfelelő feltételeket nyújt – kalauzolt Forján Zsolt polgármester.

A testvérvárosok fejfája

– A Makovecz-csoport munkáját dicséri a szolgáltatóház is, melynek rusztikus tömbje harmonikusan illeszkedik környezetéhez. Utcafrontján áll az a míves székelykapu, melyet Kovászna testvérváros ajándékozott. A legkülönfélébb egészségügyi szolgáltatások és szakrendelések a népjóléti intézmény erdélyi hatásokat idéző épületében kaptak helyet.

– A polgármesteri hivatal épületének tervezési munkálatai szintén Makovecz Imre nevéhez kötődnek. Belső terei, különösen az impozáns házasságkötő terem méltán teszi büszkévé megálmodóit. Itt található a testvérvárosok fejfája. A református gyülekezeti ház a családias környezetével, barátságos belső tereivel és csendes park­jával tökéletesen harmonizál a református templom műemléki környezetével. Az utóbbi években folyamatosan épülnek a Makovecz Imre-tervezte épületek Csengerben, hét éve nyitotta meg kapuit a járóbeteg-ellátó központ.

Méltán lehetnek büszkék a csengeriek arra, hogy náluk található a legtöbb, Makovecz Imre révén tervezett épület az országban: összesen 19 alkotás, a városképbe illő Makovecz-stílusú járási tanuszoda és a 2020-ban átadott buszpályaudvar szintén szerves elemeivé váltak a városközpontnak.

A Csengeri Helytörténeti Múzeumot a város főterén egy volt nagypolgári lakóépületben helyezték el.

– Önkormányzatunk több mint 562 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a nagygéci „A Megmaradás Temploma” turisztikai attrakció létrehozására az Új Széchenyi Tervben – említette Forján Zsolt.

– Több mint négy évtized múltán újra bekapcsolódhat az ország vérkeringésébe Nagygéc, az 51 éve lakatlan határ menti település. Nagygéc olyan komplex kirándulóhellyé válhat, mely páratlan természeti és történelmi környezetben a magyarság 1000 évét öleli fel.

A vidék emblematikus gyümölcsére alapozott Csengeri Almafesztivál a hagyomány­ápoló programok mellett szakmai fórumot és kiállítást, kulturális és sportrendezvényeket kínál.

– A Csengeri Almafesztivál célja a kistérség népszerűsítése a vidék jellegzetes termékét felhasználva, valamint a helyi termelők szakmai piaci kapcsolatainak fejlesztése. Az önkormányzatunk az igényesen felújított városközpont organikus építészeti formavilágát felhasználva alakította ki a rendezvények helyszínét – közölte Forján Zsolt.

Csenger 1388-ban kapta meg Zsigmond királytól az országos vásárok tartására szóló jogot, ami évente 13 nagyvásár rendezésére adott lehetőséget. Ez a jog nagy szerepet játszott a mezővárossá fejlődésében. A vásárokra alapozottan kialakult egy vékony kézműves-, sőt kereskedői réteg is. A Zsigmondi vásár hagyományát a város mai napig ápolja, minden év augusztusának közepén megrendezik a város főterén a kereskedőket és turistákat egyaránt vonzó eseményt.

LTL