Határokon átívelő erőfeszítések a Tiszáért

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a napokban rendezték meg a Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért című online konferenciát, amit Bocskor Andrea EP-képviselő szervezett és aminek keretében európai uniós tisztviselők, kárpátaljai és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyi és regionális képviselők, vízügyi szakemberek, tudományos szakértők és civil aktivisták vitatták meg a Tisza szennyezettségének határokon átnyúló problémáját és annak megoldási lehetőségeit.

Többet kell tenni

A konferencia nyitóbeszédében Bocskor Andrea elmondta, hogy a Tisza forrásvidéke Kárpátalján található, és több szempontból is érdemes odafigyelni a régióra.

– Földrajzi fekvése révén az EU kapuját jelenti, történelmi és kulturális öröksége, valamint természeti adottságai miatt kiemelt és vonzó turisztikai célpont lehetne. Ehhez viszont sokkal több erőfeszítésre lenne szükség a környezet és a vizek tisztaságának fenntartása érdekében, valamint a hulladékgazdálkodás területén – hangsúlyozta az EP-képviselő.

A konferencia tapasztalatainak összegzésében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője kiemelte, a konferencia rámutatott Kárpátalja egyik legsúlyosabb problémájára, a szilárd hulladék kezeletlenségére. Hangsúlyozta, hogy a megyei közgyűlésben felveti ezeket a kérdéseket, és javasolni fogja, hogy Kárpátalján dolgozzanak ki egy megyei programot a szemét kezelésére, illetve továbbra is támogatják a kulturális szövetség részéről azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szemétkezelés problémájának megoldására irányulnak a régióban.

A konferencián előadást tartott Hankó Gergely, a PET Kupa projektmenedzsere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége ügyvezetője, aki a tanácskozásról elmondta, Kárpátalján borzasztó a hulladékgazdálkodás – ha azt lehet egyáltalán annak nevezni –, de megoldást még mindig nem sikerült találni a problémára.

– Az előadásomban bemutattam, hogy az alulról induló kezdeményezések mennyire célravezetőek, a helyi, kis méretű megoldások reményre adnak okot. A kérdéses területen vannak már hulladékudvarok, -gyűjtők, és így kisebb az a szemétmennyiség, ami bekerül a folyóba. Nagyobb projektek nincsenek Kárpátalján, ezért mi a kisebb megoldásokban bízunk, a lokális partnerek támogatásában látjuk a megoldást – tudatta Hankó Gergely, hozzátéve, a náluk lévő tudással és a Magyarországon már nem használt technológiákkal és gépekkel segítenék a helyi partnereket.

Óriási technológiai hiány

– Szervezünk egy technológiai adománygyűjtést, melynek köszönhetően bálázógépek és futószalagok kerülhetnek Kárpátaljára. Ezek hazánkban már nincsenek üzemben, de ott óriási szükség lenne rájuk. Bár mi meghaladtuk ezt a technológiát, és modernebb eszközeink vannak, ott szinte semmi nincs, nagyon jelentős az infrastrukturális hiány, így ezek a gépek is sokat javíthatnak a helyzeten – hangsúlyozta a szakember, majd kiemelte: Kárpátalján kétszáz településen egyáltalán nincs hulladékgazdálkodás, a helyiek nem látnak kukásautókat.

Ha belegondolunk, hogy egyetlen család hetente megtölt egy 120 literes szemétgyűjtőt, akkor el lehet képzelni, mennyi hulladék kerül a természetbe a térségben.

Hankó Gergely elmondta azt is, a többi előadásban a szennyezések felméréséről, a bányák káros hatásainak csökkentéséről esett szó.

– Sokkal mélyebbre kell ásnunk, már nem elég a problémákról beszélni, konkrét megoldásokra van szükség, hogy véget vessünk a természetkárosításnak. Megyünk tovább, nemrégiben Kárpátalján tartottunk szemléletformáló előadásokat, és azt tapasztaltuk, hogy óriási az igény a technológia mellett a tudásra is. Ezeket az igényeket szeretnénk a jövőben kielégíteni, ha hívnak, mi megyünk – tette hozzá.