Különös sírjelre bukkantak Rohodon... Vajon hány megyei településen lehet még ilyen?

Amikor az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság hadisírgondozással foglalkozó katonái jelöletlen sírhely után kutatnak, egy izgalmas nyomozásban vehetnek részt. Persze tudják, hogy ennyi év távlatából – gondoljunk csak a két világháború vagy az 1848–49-es szabadságharc óta eltelt időkre – nem könnyű megmondani, hol fedezhetők még fel elfeledett sírok. Ha vannak is, ki tudja, milyen állapotban maradtak fenn?

Tényleg nincs sír Rohodon?

Ezért is adunk hírt szívesen minden sikeres feltárásról a megyében, ahogy azt a közelmúltban is tettük. Nemrég Kemecsére „vittük” olvasóinkat, akkor még nem is sejtettük, hogy a történetnek hamar folytatása lesz, amelyhez remélhetően lapunk is hozzájárult. Ezúttal Rohod a következő úti cél, ahol hősi sírokról évtizedek óta senki sem tudott.

– Minden évben munkatervet készítünk, településről településre járva a megyét – magyarázta Kertész József százados, a megyei hadisírgondozók vezetője.

– A kutatás a járványhelyzet miatt jórészt a levéltárakra korlátozódott, de ez nagyon hasznosnak bizonyult, hiszen az 1950-es években az akkori honvédelmi miniszter utasította a településvezetőket, hogy jelentsék, milyen katonák nyugszanak a helyi temetőkben, esetleg a közigazgatási területeken. Az érintett sírokat exhumálni kellett, majd a katonákat elhelyezték a köztemetőkben. Persze ez nem mindenhol történt meg. A megye összes településének levéltári anyagát felkutattuk, így mindig hiteles dokumentációk birtokában végezzük a munkánkat. Amikor valamilyen levéltári nyomra akadunk, értesítjük a polgármestereket, az egyházakat, az ottani helytörténészeket, és ezzel gyakorlatilag elkezdődik egy új kutatás.

– Rohod azért különleges, mert ott évtizedeken át úgy tudták, hogy náluk nincsen semmiféle hősi sír. Mi egy korabeli jegyzői jelentésben mást találtunk: egy I. világháborús és három II. világháborús hős nyugszik ott. Emellett a német partner is jelezte, hogy az 1980-as években a Vöröskereszt segítségével egy német katona sírját próbálták a környéken felkutatni, ami sajnos nem vezetett eredményre. Információik alapján – a második világháborús német honfitársukat a külterületi vadászház közelében lőtték le – kísérletet tettünk a feltételezett temetési hely megtalálására. Megkerestük a jelenlegi vadásztársaság elnökét, és a segítségét kértük.

Egy erdészház közelében

Kiderült, hogy a vadászházat 15 éve lebontották, a terület ma magánkézben van. Arrafelé sokan tudtak egy fejlövéstől elesett katonáról, akit sátorlapba csavarva temettek el az erdészház főbejáratától 100 méterre. A sírt a vadászházban élők a 70-es évek közepéig gondozták. – Sikerült szerezni egy korabeli légi felvételt. Látszik rajta az erdészház, a közelében facsoporttal, de ma már mindennek nyoma sincs, így senki se tudta, honnan kellene a 100 métert leszámolni. Közben sikerült felkutatni Helmeczi Pált, aki vadőr volt egykor errefelé. Emlékezett rá, hogy egy tuskó állt a sír mellett. No, de melyik lehet az a mostani tuskók közül? Mindenesetre három feltételezett ásatási pontot is kijelöltünk, miután a tulajdonosok hozzájárultak a feltáráshoz – mondta el Kertész százados, aki gyakran rácsodálkozik, mennyire szerencsések, és már nem először. Talán az erős hitük vagy a különös megérzéseik teszik, de ezúttal is már az első feltételezett pontnál, 88 centiméterre a felszín alatt emberi maradványokra bukkantak.

– Az exhumálást végző német fél igazolta, amit sejteni lehetett, az általuk keresett német katonát találtuk meg. Részben a szóbeszéd is beigazolódott, hiszen sátorlapgombokat találtunk. Az elhunyt egyik keze a tarkója alatt pihent, ahogy mesélték. Egyedül a fejlövés nem stimmelt, helyette csontokba beágyazódott repeszdarabokra bukkantunk, amelyek gránáttól, lövedéktől is származhattak. Egy jelöletlen gyűrű is volt a sírban, amely nagy értéket jelenthetne az elhunyt hozzátartozóinak. Ahogy Kertész százados elmondta, a németországi VDK (Német Hadisírgondozó Népi Szövetség) adatbázisa alapján kísérletet tesznek a hozzátartozók felkutatására és a katonánál talált személyes tárgyak átadására. Terveiknek megfelelően a földi maradványokat idén ősszel katonai tisztelet­adással a budaörsi német–magyar katonai temetőben helyezik örök nyugalomra.

Maradtak kérdőjelek

– A helyiek Rohodon találtak egy ismeretlen sírjelet is, amelyről sokáig semmit sem tudtunk. Lucza János helytörténésztől és segítőjétől, Vitális Zsombortól nemrég kaptam egy részletes anyagot, amely szerint a demecseri temetőben is találhatók sírjelek, ezek szinte teljesen megegyeznek a rohodival. A helytörténészek szerint I. világháborús orosz, szerb, román, olasz és finn katonák nyugszanak a sírokban, összesen 36-an. Valószínűsíthető tehát, hogy ilyen típusú sírjelek elsősorban I. világháborús temetkezési helyeket jelölnek, de még az sem kizárt, hogy a II. világháború idején is használhatták.

– Valószínű, hogy a rohodi sírjel az egyik 1950-ben jelentett I. világháborús magyar katona nyughelye. Ez a jelentés három, magyar nemzetiségű hősi halottat említ, azonban pontos személyazonosságot nem közöl. A hadisir.hu adatbázisa két hősi halált halt katona temetkezési helyét adja meg Rohod vonatkozásában. Az egyik katona sírhelyét a településen élők segítségével sikerült megtalálnunk és nemzeti szalaggal megjelölnünk. A temető református részében szintén a nyomára bukkantunk egy feltételezett katonai temetési helynek, de még nem tisztázott, hogy a másik magyar katona temetési helyére akadtunk-e. Szintén további kutatást igényel, hogy a két katona egyáltalán azonos-e az 1950-es jelentésben szereplők valamelyikével – összegezte Kertész József százados a rájuk váró munkát.

A hadisírgondozó katonák továbbra is arra kérik az olvasókat, amennyiben találkoztak településükön a cikkben említett sírjelekkel, esetleg információval rendelkeznek a rohodi katonasírokkal kapcsolatban, jelezzék a nyíregyházi 5. Hadkiegészítő és Toborzó Irodának a 06 42 501 030-as telefonszámon vagy a [email protected] e-mail-címen.

MJ