A földvár őseink jelentős mérnöki tudását dicséri

E büszkeségeink közé tartozik a szabolcsi földvár is.

Kifejezetten hatalmas méretű

„Akkor Szabolcs, ez a fölötte bölcs férfiú, megtekintett egy helyet a Tisza mellett, s midőn látta, milyen is az, kiokoskodta, hogy erősségénél fogva várépítésre való. Tehát – társainak közös tanácsa szerint is – összegyűjtve ott a köznépet, nagy árkot ásatott, és igen erős várat építtetett földből. Ezt most Szabolcs várának hívják” – írta egykoron Anonymus.

A földvár a Tisza-parti Szabolcs községnek az ékessége. A földvár nemcsak a magyarság egyik legkiemelkedőbb honfoglalás kori építménye, hanem egyben egy egyedülálló műemlékegyüttes része is. A legépebb állapotban fennmaradt földvárunk sáncaitól néhány méterre áll a XI. századi templom utóda.

A háromszög alaprajzú fa- és földvár kifejezetten hatalmas méretűnek mondható, a keleti oldala 323 méter, az északnyugati része 273 méter, a délnyugati oldala pedig 194 méter hosszúságú. A nagy méretű földvár a honfoglaló őseink jelentős mérnöki tudását dicséri. A vár fából és földből épült, és az alapzathoz követ is felhasználtak, az ágcsonkokkal illeszkedő fagerendák közét földdel töltötték fel eleink.

A vár 33 ezer négyzetméteren terül el, a belső szintjéhez képest átlagosan 11 méter magasságúak a falak. Azonban ha az árterület felől mérjük a vármagasságot, akkor a falak magassága eléri a 20 métert. A vár felépítéséhez 326 ezer köbméter földet, a tartó gerendaszerkezetben 15 ezer köbméter fát használtak fel – olvasható a megyei értéktár honlapján.