2021.07.24. 15:27
Elsivatagosodás fenyegeti a Nyírséget
Barátkozhatunk a gondolattal, de cselekvésre kell sarkalljon: a vízválság elérte Magyarországot.
Fotó: a szerző
Ma már a bőrünkön érezhetjük a vízválságot mind mennyiségben, mind minőségben. Ráadásul az éghajlatváltozás csak tovább súlyosbítja ezt a vészjósló problémát. Amennyiben az átlaghőmérséklet-emelkedési trend folytatódik hazánkban, az előttünk álló három évtized során 1,5–2 Celsius fokkal, míg 2071–2100-ra már drasztikusan, 3,5–4,5 Celsius fokkal emelkedhet a hőmérséklet az 1971–2000-es időszakhoz képest, int az Országos Meteorológiai Szolgálat. A klímaváltozás egyebek mellett a Balatont is súlyosan érintheti, a sekélyebb Velencei-tóról nem is beszélve.
A mi bajunk is
A Duna–Tisza közi homokhátság már korábban félsivatagos területté vált, de most már a Nyírség, és a vele szomszédos Hajdúhát is hasonló kiszáradási folyamatot él meg. Tény, hogy süllyed a talajvízszint, s e tájakon a vízhiány lassan már a lakosság megélhetését veszélyezteti.
Egy klímaalkalmazkodási képesség javítását célzó tanulmány rangsort is felállít a talajvízkészletek éghajlatváltozás miatti veszélyeztetettségéről:
1. Fokozottan veszélyeztetett jelentős vízhiány: Duna–Tisza közi hátság, Nyírség, Hajdúhát
2. Veszélyeztetett (a készlet száraz időszakokban gyorsan, jelentősen csökken): Mezőföld és Somogy
3. Mérsékelten veszélyeztetett (klimatikus hatásoknak erősen kitett, de a felszíni vízpótlás hatásmérséklő): Nagykunság és Berettyó–Körös-vidék
4. Nagy folyók részleges hatása alatt álló: Duna menti síkság, Szigetköz, Tisza-völgy, Szatmár-Beregi-síkság (a Közép-Tisza-völgy kivételével egy lassú, mérsékelt vízkészletcsökkenés figyelhető meg – medersüllyedés!)
5. Alig veszélyeztetett: Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság, Dél-Tiszántúl és Bodrogköz
6. Kevésbé veszélyeztetett: Kisalföld, Nyugat- és Dél-Dunántúl
Cselekedni kell
A vízhiány Európa folyóira települt vízi erőműveken keresztül az áramellátás biztonságát is befolyásolja, így mindenkit érint. Ám a mezőgazdaság, a természetes élőhelyek „csak” a tájszintű vízhiánytól szenvedhetnek. A természetvédők mellett az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) figyelmeztet, a hazai mezőgazdasági területek nem egészen 2 százalékát öntözik. Bár hatalmas ráfordítással ez a szám megháromszorozható az erre alkalmas táblák bevonásával, tájaink viszont tovább száradnak. Az intenzív szántóművelés a talaj szerkezetét rontja, így eben sem tudunk annyi vizet tárolni, amennyit lehetne, s a termőréteg vastagsága is csökken. Felszíni vizek hasznosítása helyett sok helyen inkább egyre mélyebb kutakat fúrnak, így felszín alatti vízkincsünket fogyasztjuk, a talajvízszinteket is csökkentve. Főként a klímaváltozás és a vízelvezető vízrendezés következtében Magyarország egyre szárazabbá válik, egyes területei már félsivataggá alakultak. Bizonyos kultúrák, így a kukoricatermesztés hosszabb távon visszaszorulhatnak. A bükk és a fenyő várhatóan kiszorul hazánkból, terjeszkedik az erdőssztyepp. Az erdészet számára kihívás, hogy milyen fafajokat érdemes telepíteni ebben a változó korban. Súlyosabb esetben az ipart, illetve a lakosságot is érintheti a vízhiány. E súlyos kérdésekre adott megfelelő válaszokkal az év végére elkészülő, immár harmadik Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv foglalkozik.
A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízhasznosítási referense, Némethné Tóth Katalin, a Felső-Tisza Híradó júniusi számában megjelent, Felkészülés a vízhasznosítási idényre című írásában így összegez: „Sajnos a talajvízszintek továbbra is elmaradnak a sokéves átlagtól.”
Inog az egyensúly
„Működési területünk május végén aszálymentes, köszönhetően az átlag alatti hőmérsékleteknek és az átlagos csapadékmennyiségnek. Öntözési igény június elejéig főműves készleteinkből még nem volt, de a TRV Zrt. üzemeltetésében lévő Vencsellői öntözőfürt már 880 m3 vizet két öntöző vízhasználónak kiszolgált. Halastavi célú vízszolgáltatást a Fetivizig működési területén 1,3 millió m3 mennyiséggel biztosítottunk. Amennyiben nyáron kevés csapadék lesz a vízkiadagolások miatt, valamint a beszivárgás és párolgás hatására, vízkészleteink jelentős mértékben csökkenni fognak, de bízunk benne, hogy a hasznosítási időszak vízkiszolgálását biztosítani tudjuk majd csapadék-utánpótlás hiányában is.”
Nos, tehát hasonló megfontolásokból indította a kormány az öntözésfejlesztési programot.