Kocsis Fülöp: Máriapócs olyan hungarikum, mely a népek megbékélését is szolgálja

Hungarikum lett a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, erről és a Dunántúlon létrehozott szervezőlelkészségekről egyaránt szó volt, amikor nemrég Kocsis Fülöp érsek-metropolita nyilatkozott lapcsoportunknak.

A főpásztor először kiemelte: már maga a gondolat is nagyszerű, hogy megnevezik a hungarikumokat. – Ez korábban valahogy természetes módon alakult ki, mint például a népdalkincsünk vagy a magyar konyha számtalan remeke: jó felmutatni, hogy melyek azok az értékek, melyek a több mint ezeréves magyar kultúrának a gyöngyszemei. Áldom a nevét azoknak, akik kitalálták és intézményesítették a hungarikum fogalmát – fogalmazott. Kocsis Fülöp hangsúlyozta, hogy Máriapócs nem csak a görögkatolikusoké, sőt nem is csak a katolikusoké, hiszen a környékről és messzebbről is ellátogatnak ide protestánsok és nem vallásos emberek egyaránt.

„Aki eljön ebbe az egyszerű, homokföldes kis faluba, már a település határához érve érezheti a különlegességét. Isteni ajándék, hogy háromszáz évvel ezelőtt megtörtént az első csoda, és azóta csodák sorozatának lehetünk tanúi”

– tette hozzá. Úgy vélekedett: megható, hogy Máriapócs úgy hungarikum, hogy nemcsak a magyarokat gyűjti össze, hanem a határainkon túlról érkezők is sajátjukként köszöntik a pócsi Máriát. – Nemrég Kárpátalján voltam egy ünnepségen, ahol a helyiekkel folytatott beszélgetések is megerősítettek ebben. Máriapócs olyan hungarikum, mely a népek megbékélését is szolgálja – összegzett.

Segítik a távoli híveket

Szó volt arról is, hogy mit jelent a magyar görögkatolikus egyház fejlődésében, hogy nemrég négy szervezőlelkészséget is létrehozott a metropolita.

„Ez természetes folyamat, mivel sokan költöznek át, új munkahelyeket keresnek az ország más pontjain. Nagy erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a távolabbra került görögkatolikusokat se veszítsük el, és ők se veszítsék el az ősi egyházhoz való tartozásukat”

– fejtette ki. – Maga a folyamat már a ’80-as évek legelején elindult, amikor VI. Pál pápa kiterjesztette a hajdúdorogi püspök joghatóságát az egész országra. Nagy fordulat volt, mert ezzel minden Magyarországon élő görögkatolikus a saját rítusú püspökéhez tartozik – idézte fel az eseményeket, majd megjegyezte: az utóbbi években az ország távolabbi pontjaira költöző fiatalok és családok, miközben keresik a kapcsolatot egymással, egyre büszkébben vállalják ezt, az egyházhoz tartozásukat.

– Olyan településeken hozunk létre szervezőlelkészségeket, ahol már létezik egyfajta mag, és van kire építeni. Most Zalaegerszegen működik a leglelkesebb csapat, néhány család templomot, ikonosztáziont szeretne, közösségi házra gyűjt, s ahogy látom, el is fogják érni ezeket a céljaikat. Ezeket az önszerveződéseket segítjük, hogy az egyházzal és azon keresztül az Istennel való kapcsolat megmaradjon, tovább erősödjön az emberekben, és gyermekeiknek, unokáiknak is tovább tudják adni – összegzett végül Kocsis Fülöp.