Nyelvvizsga nélkül is kezükben a diploma

Az idén is nagy könnyebbség a végzős egyetemistáknak, hogy nyelvvizsga-amnesztiát kapnak, így a sikeres záróvizsga után nem kell bemutatniuk legalább egy középfokú nyelvvizsgáról szóló bizonyítványt.

A nyíregyházi felsőoktatási intézményekben a végzősök fele fellélegezhet, és akár írhatja is az önéletrajzát egy megüresedett álláshelyre. A hallgatók egy jelentős része tisztában

van azzal, hogy minimum egy idegen nyelvet illik beszélni, a cégek pedig leginkább azokat jutalmazzák, akik alkalmazni is tudják idegennyelv-ismeretüket. Tévedés, hogy mindenütt az angol a nyerő.

Csakúgy, mint tavaly, a kormány az idén is engedélyezi, hogy azok a végzős hallgatók is átvehessék diplomájukat, akik nem rendelkeznek nyelvvizsgával. Az intézkedés azokat érinti, akik augusztus 31-éig sikeresen befejezik felsőoktatási tanulmányaikat.

Dr. habil. Minya Károly, a Nyíregyházi Egyetem oktatási rektorhelyettese lapunknak elmondta, az intézmény hallgatóinak is jól jön a segítség, hiszen az idén végző 671 hallgatóból csak 370 hallgató vehetné át az oklevelét, a többieknek nincs nyelvvizsgájuk.

– Azt is hozzá kell tenni, hogy a keresztféléves képzésen 222-en tettek sikeres záróvizsgát, de csupán a fele, 115 kapta meg a diplomáját. Tavaly óriási munka volt az okleveleket visszamenőleg kiállítani, a kollégák mintegy 6300 diplomát adtak ki, melyből több mint ötezret nyelvvizsga-kötelezettség nélkül vehettek át az egykori hallgatók. Érdekes, hogy a legrégebbi bent ragadt diploma 2001-es volt – tájékoztatott az oktatási rektorhelyettes. Dr. habil. Minya Károly kérdésünkre elmondta, a Nyíregyházi Egyetem mindent megtesz, hogy a hallgatók ne maradjanak nyelvvizsga nélkül, hiszen C típusú tárgyakat és pályázatokat is kínál, melyekkel megszerezhető a nyelvtudás, de a siker a hallgatókon is múlik.

A hallgatók fele

– A tavalyi moratórium után a hallgatóink alapvetően arra készültek, hogy ebben az évben a nyelvvizsga is szükséges lesz ahhoz, hogy kézhez kaphassák a diplomájukat. Azzal, hogy a mentességet most is kiterjesztették az augusztus 31-éig sikeresen záróvizsgázó hallgatóknak, azt jelenti, hogy 60-an már biztosan így veszik át az oklevelüket – erről már dr. Sárváry Attila, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának oktatási dékánhelyettese beszélt lapunknak. Hozzátette: 127-en a nyelvvizsga-bizonyítvány birtokában vehetik át a diplomájukat. Megtudtuk: a mentességgel leginkább az ápoló, védőnő és szociális munkás szakon végzettek éltek, s egyben ők azok, akik az egészségügyi és szociális szféra olyan területén dolgoznak, ahol szakemberhiány van, így pedig diplomásként már munkába is állhatnak.

– A mentőtiszt szakos hallgatóink még a gyakorlatukat töltik, ők augusztus végén záróvizsgáznak, így várhatóan további 20-25 végzősünk kaphatja majd meg az oklevelét – említette dr. Sárváry Attila, aki elmondta: a hallgatók 95-98 százaléka tett, illetve tesz sikeres záróvizsgát, az pedig a jövőre nézve biztató, hogy több mint félezren jelölték meg első helyen az Egészségügyi Kar valamelyik szakát, azaz itt Nyíregyházán vagy a kar szolnoki campusán szeretnének tanulni.

Hogy mennyit ér a munkaerőpiacon a nyelvtudás, azt elsősorban nem a nyelvvizsga- papír határozza meg.

Kiderül az állásinterjún...

– A legtöbb meghirdetett pozíciónál elvárás a nyelvismeret, azonban már nem feltétlenül a vizsgabizonyítvány számít. Általában az állásinterjúkon tesztelik a munkaadók a jelentkezők nyelvtudását, amire készülni is kell, hiszen ott kell tudni bizonyítani a nyelv­ismeretet – kezdte a leglényegesebbel Baráth Zsolt. Az egyik legnagyobb munkaerő-közvetítő és -toborzó cég nyíregyházi irodavezetője hozzátette: a fiatalok ma már nem feltétlenül intézményi keretek között tanulnak nyelvet, és az iskolai oktatás színvonalában sajnos rendkívül nagy különbségek is vannak.

– Mivel az internet nyelve az angol, a legtöbb esetben innen „szívják magukba a nyelvtudást” a fiatalok, vagy éppen sorozatokat néznek, videókat, és közben tanulják a nyelvet. Így lehet, hogy valakinek nincs nyelvvizsgája, de angolul jól beszél, megérti, megérteti magát. Persze a szakmai idegennyelv-tudás ettől jóval több, szükség van professzionális közegre, ahol megtanulja és alkalmazza a fiatal diplomás saját szakterületének a szaknyelvét – jegyezte meg Baráth Zsolt. Megtudtuk tőle azt is, hogy az angol nemcsak a munkaerőpiacon, de a hétköznapi életben is a leggyakrabban használt idegen nyelv, szinte elvárható, hogy valaki beszéli, éppen ezért az ango­lért pluszjuttatást már nemigen adnak a cégek. Pluszpontot ér viszont a francia, a kínai vagy itt a megyében előnyt jelent például az ukránnyelv-ismeret.

Tanítani szeretne

Szombaton a Nyíregyházi Egyetemen átveheti diplomáját Simán Virág Petra is. A leendő tanító a szeptemberben kezdődő tanévben valamelyik megyebeli általános iskolában szeretne tanítani: ha lesz rá lehetősége, Nyíregyházán, de vidékre is szívesen kijár. Mint ahogyan az ismert, a pedagógus álláshelyek folyamatosan üresednek meg, sokan mennek nyugdíjba, van olyan iskola, ahol 3–4 tanárt is keresnek.

– A végzősök azzal, hogy megkapják a diplomájukat, beadhatják az önéletrajzukat, és pályázhatnak a különböző álláshelyekre, most nekünk ez a legfontosabb. Nagyon örülök a lehetőségnek, és bár az idén nem sikerült letennem a középfokú nyelvvizsgát angolból, ősszel szeretném megpróbálni. Szerintem a pandémia alatt az egyetemistáknak is beszűkültek a lehetőségeik, gondolok arra, hogy az online nyelviskolában nem lehetett ugyanolyan intenzitással és hatékonysággal tanulni, mintha személyesen részt vennénk a kurzusokon, ezért a záróvizsga előtt nem futottam neki a nyelvvizsgának – fűzte hozzá a fiatal hölgy, aki elmondta azt is, mindig szeretett gyerekek között lenni, ezért vágott neki a 8 féléves tanítóképzésnek.