Nyíregyháza

2021.08.23. 11:30

Az extrém hőség nyara ez – Százhúsz éve nem volt ilyen meleg nyár, mint az idén

Viharokkal tarkított sivatagi forróság.

Kanalas Ottilia

A globális felmelegedés egyre durvább „üzeneteket” küldött. Árvíz Németországban, féktelen erővel tomboló erdőtüzek Görögországban, Törökországban. A Kárpát-medencét sem kíméli a globális hatás: 120 éve nem volt ilyen forró nyár, mint az idén.

– A mérsékelt övezetben az átmeneti évszakoknak: a tavasznak és az ősznek a szerepe csökkent, a nyár elhúzódik, a téli időszak rövidebb és enyhébb, a nulla fok alatti fagyos napok száma jóval kevesebb, mint 30-40 évvel ezelőtt.

– Megjegyzem, a nyár akár 50 nappal is hosszabbra nyúlik, mint például az 1970-es években – mondta Tömöri Mihály, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai docense

Az utóbbi évtizedekben drámaian megnőtt a szélsőséges időjárási események száma, a legtöbb katasztrófa Kínában, az Egyesült Államokban, Indiában, Indonéziában történik, de egyre féktelenebb arcát mutatja az időjárás Európában is. A heves zivatarok, a jég, az orkánerejű szél súlyos károkat okozhat az épített és a természeti környezetben. A globális felmelegedés egyre durvább „üzeneteket” küldött a közelmúltban Európába, gondoljunk csak a németországi árvízre, vagy a féktelen erővel tomboló erdőtüzekre Görögországban. A Kárpát-medencét sem kíméli a globális hatás, 120 éve nem volt ilyen forró nyár, mint az idén. Hat hőhullámon vagyunk túl, országos és helyi melegrekordok dőltek meg júliusban. A témáról Tömöri Mihállyal, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai docensével beszélgettünk.

Hektikus csapadékeloszlás

– Az idei nyáron Nyugat-Európa felett elég gyakran alakultak ki ciklonok, ezeknek a légörvényeknek az úgynevezett előoldali áramlási rendszerében helyezkedett el a Kárpát-medence, ahová afrikai eredetű forró légtömegek érkeztek, ez okozta az extrém magas, helyenként akár 38-40 C-fok körüli hőmérsékletet, amit csupán átmenetileg szakított meg egy-egy rövid ideig tartó, hűvösebb periódus. Az ilyen jellegű időjárási helyzetek a globális felmelegedés számlájára írhatók. Az elmúlt évtizedekben tendenciózusan látjuk ezeket a változásokat. Magyarországot a „fokozottan klímaérzékeny” területek közé sorolják, ahol a következő évtizedekben is jellemző marad a szélsőséges időjárás, az összcsapadék mennyiségének a csökkenése és egyenetlen eloszlása – emelte ki a főbb problémákat Tömöri Mihály.

Az extrém hőség mára a mediterrán zónától egyre északabbra tolódik, ami ugyancsak aggodalomra ad okot.

– A mérsékelt övezetben az átmeneti évszakoknak: a tavasznak és az ősznek a szerepe csökkent, a nyár elhúzódik, a téli időszak rövidebb és enyhébb, a nulla fok alatti fagyos napok száma jóval kevesebb, mint 30-40 évvel ezelőtt. Megjegyzem, a nyár akár 50 nappal is hosszabbra nyúlik, mint például az 1970-es években. Az évszakeltolódások következtében az ökológiai rendszer szerkezete sérül, ami a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén keresztül is tapasztalható. A tartós hőhullámok a komplex védekezésre irányítják rá a figyelmet, bizonyos határok között fel kell készülni, alkalmazkodni kell az extrém időjáráshoz, még ha nehéz is – hangsúlyozta a főiskolai docens.

Magyarországon az idei július volt az elmúlt 120 évben a legmelegebb, a június pedig a harmadik legmelegebb, és ugyanebben a 120 éves adatsorban a legszárazabb is.

– Itthon a május vége és a június általában a legcsapadékosabb időszak, hogyha ebben az időintervallumban nem érkezik elegendő eső, azt később nem lehet pótolni! Az elmúlt 120 év folyamán az országos átlagos csapadékmennyiség 5 százalékkal lett kevesebb, és az egyre hektikusabb időbeli eloszlása sem kedvez az agráriumnak, de ami a legnagyobb probléma: a csapadék számottevő mennyisége rövid idő alatt nagy intenzitással hullik le, záporok formájában, amit a különböző növényi kultúrák kevésbé tudnak hasznosítani. A záporokkal, zivatarokkal érkező vízmennyiség jelentős része lefolyik, kevesebb szivárog be a talajba, mintha egy csendes esővel érkezne le a víz – magyarázta Tömöri Mihály. Hozzátette, a mezőgazdaságban meg kell próbálni reagálni ezekre a változásokra, például szárazságtűrő növények termesztésével, illetve halaszthatatlan a korszerű öntözőrendszerek kiépítése, ez utóbbi rendkívül költséges beruházás.

Radarjelzések

Arra a felvetésre, hogy nincs könnyű dolga a meteorológiának sem pontos előrejelzéseket adni, azt válaszolta, vannak olyan időjárási helyzetek, amikor elég nagy bizonyossággal és viszonylag hosszú időre, 5-7 napra megbízható előrejelzést lehet adni, ellenben a záporokkal, zivatarokkal tarkított időszakoknál a helyi hatások felerősödhetnek.

Melegrekordok Magyarországon. A megfigyelőállomásokon mért maximum hőmérsékletek 1901-2019 között | Fotó: KSH

– Ez azt jelenti, hogy amennyiben hazánk felett nincs front, viszont a légtömeg meleg, nedves és labilis, akkor az erős nyári besugárzás következtében délutánonként „menetrendszerűen” alakulnak ki záporok, zivatarok, azonban ezek pontos helyét előre jelezni nagyon nehéz.

Sokszor csak az esemény bekövetkezése előtt fél vagy egy órával lehet előre látni. Ezért is fontos figyelni a veszélyjelző előrejelzést, ahol folyamatosan frissülnek az információk. Azonban különbséget kell tenni a felhőkép és a radartérkép között. A felhőkép olyan műholdfelvétel, ami a felhőborítottságot mutatja, a radartérképen pedig azt látjuk, hogy éppen hol esik az eső. A radarok rádióhullámokat bocsátanak ki, ahol csapadék hull, ott ezek a hullámok visszaverődnek, ezt a visszaérkező jelet érzékelik a radarok. Minél intenzívebb ez a jelzés, annál erőteljesebb egy adott területen a csapadék – mondta el a szupercellák kapcsán Tömöri Mihály.

Percekig villámlik és dörög az ég

– A villám zivatarfelhőkhöz kapcsolódó jelenség. Kialakulásának lényege, hogy a zivatarfelhőkben a pozitív és a negatív töltések térben elkülönülnek egymástól, így a felhőkön belül nagyobb kiterjedésű pozitív és negatív töltésű részek jönnek létre, melyeket celláknak nevezünk. A cellák között igen nagy (több százezer vagy akár millió voltos) feszültség keletkezik. Az ellentétes töltésű cellák között elektromos kisülések (azaz villámok) formájában egyenlítődnek ki a töltések. Természetesen nemcsak a felhőkön belül vagy azok között, hanem a felhők és a föld között is kialakul elektromos erőtér, melynek következtében felhő-föld (lecsapó) villámok is keletkeznek. A villámok úgynevezett villámcsatornában haladnak, amelyen belül a levegő hirtelen több ezer fokra is felmelegedhet, ami így robbanásszerűen kitágul a kisülést követően. Ezt a jelentős hanghatással járó jelenséget nevezzük mennydörgésnek. A mennydörgéssel járó hanghatást a felhő és a talaj közötti többszörös visszaverődés felfokozza. A hosszabb, akár perceken át folyamatosan hallható mennydörgést az okozza, hogy olyan sűrűn követik egymást a villámok, hogy az egyes hanghatásokat nem tudjuk egymástól elkülöníteni, a morajlások egybeolvadnak a megfigyelő számára – tudtuk meg a szakembertől.


Mi az a szupercella?

A nyári viharok sok esetben zivatarláncokhoz kapcsolódnak, amelyek vonalba rendeződött zivatarcellák együtteséből állnak. A zivatarfelhők üllő alakúak, vagyis az alsó részük oszlopszerű, míg a tetejük kiszélesedik, és a tetejük nagyjából 10-12 ezer méteres magasságban helyezkedik el. Az ilyen láncokban jöhetnek létre az úgynevezett fejlett zivatarfelhők, vagyis a szupercellák. Veszélyességük abban rejlik, hogy a belsejükben jóval nagyobb a légáramlás, mint az egyszerű viharfelhőkben, nem ritkán orkánerejű széllel is számolni kell. A szupercellából rövid idő alatt 20-30 mm eső is hullhat, vagy akár nagy méretű jégdarabok.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában