Már egyeztetnek a minimálbér emeléséről

Elkezdődtek az egyeztetések a kormány és a munkaadók között a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről – erről beszélt a napokban a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A várakozások szerint jövőre 200 ezer forintra emelkedhet a kötelező legkisebb munkabér, és 260 ezer forintra a garantált bérminimum, ezzel párhuzamosan adócsökkentés is várható. Arról ugyan Perlusz László nem árult el részleteket, hogy mekkora adócsökkentésre lehet számítani, de azt mondta, hogy hasonló mértékű csökkentésre lenne szükség, mint amikor 2017-ben 15 százalékkal emelkedett a minimálbér. Akkor a szociális hozzájárulási adó mértéke 5 százalékkal csökkent.

Cégvezetőket és a megyei érdekképviseletek vezetőit kérdeztük: mit szólnak a minimálbér tervezett emeléshez.

– A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elviekben támogatja a kormányzati célkitűzést, a 200 ezer forintos minimálbér bevezetését, azonban ezt 2-3 éves időtávlatban tartjuk reálisan megvalósíthatónak, arányos járulék- és adócsökkentés mellett – nyomatékosította lapunknak Czomba Csaba.

A VOSZ társelnöke, a szervezet megyei elnöke lapunknak elmondta, az Eurostat adatai szerint a környező országokban magasabb a minimálbér: Csehországban 579 euró (mintegy 211 ezer forint), Lengyelországban 614 euró (224 ezer forint), míg Szlovákiában 623 euró (227 ezer forint) volt 2021 januárjában.

– Ez azonban mégsem lehet minden egyéb szempont mellőzése nélkül követendő példa, hisz az említett országokban más a gazdasági, társadalmi környezet, a piaci és szociális viszonyok – tette hozzá Czomba Csaba.

A jelenlegi minimálbér 200 ezer forintra emelése egy 19,47 százalékos béremelést jelent, amit a munkáltatónak ki kell tudni gazdálkodnia, valamint a megemelt bér után magasabb járulékot kell fizetnie.

– Ez jelentős tehernövekedést jelent majd azon vállalkozások számára, amelyek dolgozóikat, vagy azok egy részét minimálbéren foglalkoztatják. Ezt csak úgy tudják megvalósítani, ha ők is emelik az előállított termékeik, illetve a szolgáltatásaik árát – hívta fel a figyelmet a VOSZ társelnöke.

Több érv szól mellette

Ujvári Sándor lapunknak úgy fogalmazott: a minimálbér-emelés mellett több érvet lehet felsorolni, mint ellene.

– Az alapanyagpiacokon elindult egy őrült áremelkedési spirál. A vírus utáni erősödő kereslet hatására emelkedett a fa, a fémek és az energia ára is. Az árutőzsdén az élelmiszeripari alapanyagok ára szintén szárnyal – részletezte a jelenlegi makrogazdasági helyzetet a víziszárnyas-tenyésztéssel, annak feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozó, megyénkben két-két vágóhidat és keveréktakarmányt gyártó üzemet működtető Tranzit Csoport leányvállalata, a Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgató-helyettese.

– Az alacsony jövedelmi kategóriákban kereső munkavállalók szinte minden pénzüket fogyasztásra költik, ők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az infláció élénkülésével. A GDP növeléséhez a belső fogyasztást élénkíteni kell, ez a béremeléssel ösztönözhető, hiszen a minimálbér emelésével várhatóan minden más bért is arányosan növelni fognak a munkáltatók – mondta Ujvári Sándor.

– A bérköltségek emelkedését egy vállalkozás az egyéb költségeinek csökkentésével, a hatékonyság fokozásával vagy az értékesítési árak növelésével képes kompenzálni. Bizonyos ágazatok azonban nem tudják majd úgy fokozni a termelékenységüket, hogy közben az alapanyagárak, az energiaárak és a béremelkedés okozta drasztikus költségemelkedést ellensúlyozni tudják, és még eredményük is maradjon. Itt tehát felmerül a kérdés, van-e kormányzati akarat arra, hogy segítsen a vállalkozásoknak abban, hogy a béremelésért cserébe az élőmunkát terhelő költségeket csökkentse. Erre, úgy gondolom, most valós igény jelentkezik – vélekedett a vezérigazgató-helyettes, aki beszélt a Tranzit Csoport helyzetéről is.

Nőnek a költségek

– Bár a dolgozóink nagy része eléri a bruttó kétszázezres jövedelmet, jelentős teher lesz a bérek arányos emelése a cégcsoportunk számára is, nem beszélve arról, hogy más költségeink is emelkednek. Minden szabadpiaci energiavásárlónak, így októbertől számunkra is jelentősen emelkedik a gáz ára, januártól várhatóan a villamos energia ára is. A takarmány-alapanyagok ára tovább növekszik, ezek közül elég, ha csak a búzát említem: egy éve 50 forint körüli áron vettük a búzát, ma a termelői árelvárások inkább a 80 forint/kilogrammos szinten mozognak. A kérdés minden élelmiszer-termelő vállalkozás számára: lehet-e ezeket a költségeket érvényesíteni az eladási árakban? Természetesen a piac megadja a válaszokat, ám biztosan lesznek majd nehéz helyzetbe kerülő ágazatok és vállalkozások. Összességében a minimálbér emelésére szükség van, már csak azért is, hogy ne az országos átlagnál gyengébben kereső vidéki lakosság legyen a legnagyobb kárvallottja a világpiaci folyamatoknak. Hiszen ők tehetnek erről a legkevésbé… – zárta gondolatait a Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgató-helyettese, Ujvári Sándor.