A baba élete a tét a sárga-zöld mentőben

– Ez nem gázpedál-terápia, a koraszülöttmentő soha nem fog nagy sebességgel száguldozni – szögezte le a beszélgetés elején dr. Dicső Ferenc, akivel a koraszülöttmentésről beszélgettünk annak apropóján, hogy amikor különleges helyen vagy rendhagyó körülmények között megszületett babákról érkeznek hírek, azt kevesen tudják, hogy az apróságokat sok esetben a sárga-zöld speciális mentő vitte be a kórházba.

Alapítványi hozzájárulással

– Ha visszatekintünk a régmúltra, akkor a koraszülöttek vagy súlyos állapotú újszülöttek mentésére volt egy hűtőtáska-méretű ládikó, ami nem hűtött, hanem fűtött, és a plexibúrán keresztül láttunk be a babára. Ezt rakták be a mentőautóba, és szirénázva, a legnagyobb sebességgel szállították az újszülöttet az intenzív osztályra – tettünk rövid időutazást a ’70-es, ’80-as évekbe a Jósa András Oktatókórház Gyermekosztályának osztályvezető főorvosával, az osztályon létrehozott Nyíregyházi Beteg Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának elnökével, hogy jól érzékelhető legyen az elmúlt évtizedek változása.

– Akkoriban a túlélési esélyek is rosszak voltak, és mi is elgondolkodtunk ennek az okain, majd a ’90-es évek elejére megszületett a döntés, változtatni kell a gyakorlaton, új technikai eszközökre van szükség, és magas szakmai szinten szervezetté kell tenni a kora- és újszülöttmentést. Még 1989-ben Bécsben vettünk részt az orvosiműszer-világkiállításon, ahol láttunk egy transzportinkubátort, amiben lehetőség volt a lélegeztetésre, megfelelő monitorizálásra, infúziós pumpa hozzákapcsolására. Megrendeltük az inkubátort, ami a ’90-es évek elejére meg is érkezett, igen ám, csak nem volt olyan speciális mentőautó, amibe berakhattuk volna. A jó nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően ajándékba kapott a kórház egy Volkswagen mentőt, ami alkalmas volt a mozgó újszülött-intenzívosztály kialakítására, s 1994-től hivatalossá, minisztériumi engedéllyel és államilag finanszírozott tevékenységgé vált az újszülött-mentőszolgálat – mesélte a főorvos. A koraszülöttmentést jelenleg hazánkban a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány – nyolc regionális alapítvánnyal együtt működve, az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) kötött szerződés alapján – végzi. Az állami finanszírozás mellett itt a megyében a Nyíregyházi Beteg Gyermekekért Alapítvány járul hozzá a költségekhez.

Mentenek és szállítanak is

A nyíregyházi gyermekosztályon a mentő szolgálatba állását követően készítettek egy tudományos elemzést, melynek az lett az eredménye, hogy a gázpedál-terápiához képest, az új, korszerű mozgómentéssel érkező 2500 grammnál kisebb babáknál a korábbi 20 százalékos túlélési arány 80 százalékra nőtt. A szolgálat ma is működik, évente 450-500 csecsemő mentését végzi.

– Kezdetben azzal a céllal jött létre a koraszülöttmentés, hogy a megye szülészeti osztályairól beszállítsa a koraszülött, illetve súlyos állapotú újszülötteket Nyíregyházára, a legmagasabb szintű ellátást biztosító Neonatális Intenzív Centrumba (NIC), mára ez kiterjedt az otthon született súlyos állapotú gyermekekre is, ez 10-15 esetet jelent évente, valamint a koraszülöttmentővel szállítjuk azokat a 60 centi és 6 kilogramm alatti csecsemőket is, akiket Budapestre kell vinni – például kardiológiai – kórházi ellátásra – utalt a regionális hatáskörre dr. Dicső Ferenc.

Az autópályán vagy otthon beinduló szülésnél nem lehet előre megmondani, lesz-e komplikáció, milyen állapotban jön világra a baba, így előfordul, hogy a mentőszolgálat diszpécsere – helyesen – a helyszínre rendeli a koraszülöttmentőt és a rohamkocsit is a normál mentő mellett. A megszületést követően döntik el a jelen lévő szakemberek, hogy a baba az anyukája mellett szállítható, vagy a guruló intenzív osztályon viszik be a kórházba.

Amikor a túlélési esélyekről, a kicsi várható életminőségéről esett szó, a főorvos úgy fogalmazott, nagyon sok múlik a baba állapotán és azon, hogy a Koraszülött Mentőtranszport, a négy keréken közlekedő koraszülött-intenzívosztály, orvossal és nővérrel mikor kezdheti meg a kicsi szakszerű ellátását. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8-9 újszülöttgyógyász vagy újszülött-újraélesztésben jártas gyermekgyógyász, 8-10 nővér és ugyanennyi gépkocsivezető tervezett beosztás szerint áll készen a mentésre, szállításra a mentővel, amely 48 órás kamerarendszerrel, koraszülött-életmentő asztallal is rendelkezik.

– A ’80-as években még ezer babából 25-öt elveszítettünk, ma mindössze 4–5 ezrelék körül van a csecsemőhalandóság, s nem a 28., hanem a 24. hét az életképesség alsó határa. A kicsik várható életminősége egyre javul – kevesebb a gyengén látó, a csökkent tüdőfunkcióval élő gyermek –, de az éretlenségből fakadó szövődmények 100 százalékosan nem küszöbölhetőek ki – tette hozzá Dicső főorvos.

Létfontosságú a lassú haladás

– A koraszülöttmentő egy mozgó intenzív neonatális osztály. Amikor nagyon kicsi, 1000 gramm körüli gyermeket szállítunk, megkülönböztetett jelzést használunk, de nem megyünk 140-150-nel, hanem rendkívül óvatosan. Nagy sebességnél egy hirtelen fékezés miatt – hiába van vákuumpárnában a baba – az agyi erek megrepedhetnek, ez pedig igen súlyos agyvérzést is okozhat, de akár egy nagy sebességű kanyarodásnál a centrifugális erő hatására is létrejöhet ugyanez a folyamat egy éretlen koraszülöttnél. Nem gyorsan, hanem stabil állapotban, nyugodt körülmények között, biztonságban kell beérnünk a babával a kórház intenzív osztályára, ahol évente 450–500 gyermeket kezelünk; közülük száz a kis súlyú, igen éretlen koraszülött – adott magyarázatot arra dr. Dicső Ferenc, miért látjuk azt az úton, hogy bár szirénázik a mentőautó, mégis lassan halad.