Szabolcs

2021.09.03. 07:00

A szabolcsi egy mentsvár volt

Földvárak és templomok címmel rendeztek szakmai konferenciát Szabolcson.

JG

„Még mindig vita tárgyát képezi, mikor épülhetett pontosan a szabolcsi földvár. Bóna István régész­professzor, akadémikus a 11. század elejére teszi ezt az időszakot, és vélhetően igaza is van” – mondta dr. Németh Péter régész, történész azon a szakmai konferencián, amelyet Földvárak és templomok címmel rendeztek a Szabolcsi Református Látogatóközpontban. A rendezvényt Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke nyitotta meg.

– Magyarország területén a 10. század végén és a 11. század elején több földvár is épült – tette hozzá dr. Németh Péter. – Mindez elképzelhetetlen volt egy központi irányítás nélkül, így ezek a védművek az államszervezésnek köszönhetően épültek meg. Vannak viszont olyan földvárak is, amelyek még István uralkodása előtt keletkeztek, ezeket vélhetően korabeli főurak építtették.

Lakatlan volt

A történész arra is kitért, miért nem lehet pontos évszámot megjelölni a szabolcsi földvár építésére.

– Sokan a szemünkre vetik, miért nem fordulunk ezen a téren a természettudományos módszerekhez, a szénizotópos kormeghatározáshoz. Sajnos azt kell mondjam, ez a módszer ma még nem alkalmazható erre az időszakra, mert csak annyit sikerült vele megállapítani, hogy a szabolcsi erődítmény nem épülhetett korábban, mint a 10. század vége, és később, mint a 11. század második fele. Ezt azonban eddig is tudtuk, mert bár kevés írásos emlékünk van ebből az időszakból, de egy 1067-ben keletkezett oklevél már említi a földvár előtt elvezető utat.

A szabolcsi földvár alapjain – a többihez hasonlóan – egy körülbelül kilenc méter magas földdel tapasztott fakazettás fal emelkedett.

– Egyik oldalról a Tisza természetes vízként védte a várat – mutat rá a régész.

– A szárazföldtől pedig egy csatorna választotta el, amelyben a folyó sodrása olyan erős volt, hogy még egy vízimalmot is meghajtott. Ennek a maradványai sokáig láthatóak voltak Szabolcson, de a múlt század hetvenes éveiben egy parkoló építése során sajnos megsemmisültek. Maga a vár a meggyőződésem szerint lakatlan volt, hiszen nyaranta a katlanban nem ritka az 50 fokos hőmérséklet, amit gyakran tapasztaltunk a feltárások során. Ez a védmű egy mentsvár volt, ahová a település lakói akkor húzódtak, ha a falut támadás veszélyeztette.

A konferencián elhangzott, hogy a szabolcsi mint Kelet-Európa legépebben maradt földvára a jelenleginél nagyobb megbecsülést érdemelne, és vonzóbbá kellene tenni a turisták számára.

Borítókép: Baracsi Endre és dr. Németh Péter a szabolcsi református templom kertjében | Fotó: Csutkai Csaba

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában