Rátalált a családra és a hivatásra Nyíregyházán a professzor

– Viccesen úgy fogalmaznék: azt, hogy megöregedtem – válaszolta tréfásan lapunknak prof. dr. Kerekes Benedek arra a kérdésre, hogy mit is jelent számára a nemrégiben átvett Inczédy György Életmű Díj.

– Egy kicsit komolyabbra fordítva, természetesen örülök, hiszen ez annak a visszaigazolása, hogy sikerült valamit letennem az asztalra itt, Nyíregyházán, holott én a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön születtem, míg a pedagógusi szakmát Gödöllőn kezdtem – mondta a Nyíregyházi Egyetem nyugalmazott oktatója, aki a felsőoktatási intézmény szenátusától az év elején megkapta a „Professor Emeritus” kitüntető címet is.

Kerekes Benedek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett 1975-ben, mezőgazdasági gépészmérnökként. Pályáját Gödöllőn kezdte egyetemi oktatóként. 1979-ben „Summa cum laude” minősítéssel doktori fokozatot szerzett agrárműszaki tudományból. 1978-ban Nyíregyházára költözött, itt néhány évig fejlesztőmérnökként dolgozott. 1986-ban kinevezték főiskolai adjunktusnak a Nyíregyházi Egyetem egyik jogelőd intézményébe, a Mezőgazdasági Főiskolára.

Megvédte értekezését

1989-ben főiskolai docens lett, majd három év múlva kinevezték főiskolai tanárnak, miután sikeresen megvédte a kandidátusi értekezését. 1991-ben az intézmény új főigazgatója két cikluson át megbízta a tudományos főigazgató-helyettesi feladatok ellátásával. 1998-ban habilitált műszaki tudományokból, ezt követően (1999-ben) egyetemi tanári kinevezést kapott a jogelőd GATE Mezőgazdasági Főiskolai Karon, ezzel egyidejűleg megbízták az újonnan létrejött Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépek Tanszék vezetésével.

Egyetemi professzorként, az integrációval 2000-ben létrejött Nyíregyházi Főiskolán is több jelentős vezetői megbízatása volt. 2004-től kilenc évig tudományos dékánhelyettes volt a Műszaki és Mezőgazdasági Karon. Közben 2007-től négy évig az intézmény kutatásszervezői főigazgatói feladatait is ellátta. 2013-tól intézeti tudományos tanácsadó, valamint nyugalomba vonulásáig a Jármű- és Mezőgazdasági Géptani Tanszék szakmai vezetője volt.

– Leginkább a 2000-es években tudtam az oktatói és a kutatói munkámban kiteljesedni, ebben az időszakban volt a legmagasabb a hallgatói létszámunk, de a mostani, duális képzési rendszert is alkalmasnak látom arra, hogy piacképes diplomát szerezzenek a Nyíregyházi Egyetemen a fiatalok – mondta.

Kutatás és fejlesztés

A több évtizedes felsőoktatási, kutatási és fejlesztési munkássága mellett számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja is volt Kerekes Benedek. Ezek közül mindenképp említésre méltó a Magyar Akkreditációs Bizottság műszaki tudományi szekciójában tíz évig végzett tevékenysége, különös tekintettel a Nyíregyházi Egyetem oktatási és kutatási tevékenységének fejlesztésére.

– Érdekes, hogy sosem dohányoztam, de a tudományos kutatásaim egy része ehhez a témakörhöz kapcsolódott, ugyanis rengeteget foglalkoztam a dohány mesterséges szárításával, megismertem a gyakorlatot, illetve a fermentálást – tudtuk meg az újdonsült Inczédy-díjastól, akinek a magas szintű szellemi teljesítményét már korábban is többször elismerték. 2006-ban „A Nyíregyházi Főiskoláért Emlékérem” kitüntetésben részesült, 2011-ben megkapta a „Nyíregyháza Város Tudományos Életéért” Westsik Vilmos-díjat, 2013-ban pedig a „Pro Facultate” Emlékérem birtokosa lett, míg 2020-ban Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott.

– Jó döntést hoztam, hogy Nyíregyházára költöztem, hiszen itt házasodtam össze szintén pedagógus feleségemmel, itt született a gyermekem, itt születtek az unokáim, azaz itt találtam rá a családra és a hivatásra is – ­fogalmazott Kerekes ­Benedek.

Borítókép: Prof. dr. Kerekes Benedek az Inczédy György Életmű Díj átvétele után | Fotó: Dodó Ferenc